Bejött az áfacsökkentés a sertéspiacon, emelkedett a vágásszám, és olcsóbb lett a boltokban is a hús – összegezhette az eddigi tapasztalatokat egyetértően a szaktárca és a nagy húsfeldolgozókat tömörítő Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség). Tény azonban, hogy a vágóhidakon mért többlet csak a korábban feketén vágott állatok legalizálásából ered, míg az árcsökkenésben része van a világpiaci trendeknek is. A kilátásokat pedig sötétre festi, hogy a húsipari kibocsátás meghatározó többségét adó közép- és nagyvállalati kör uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzájutása erősen kérdéses, márpedig korszerűsítés nélkül csak az iparág – és vele együtt a sertéstenyésztés – elsorvad, mert versenyhátránya csak tovább nő még a környező országokban működő feldolgozókhoz képest is, a kormány sertésstratégiájában foglalt célok pedig irreálissá válnak.

Már a 2014 január 1-jétől bevezetett, az élő- és a félsertésre vonatkozó korlátozott áfacsökkentés is komoly eredményeket hozott az ágazatnak – állította Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM)helyettes államtitkára a Hússzövetség sajtótájékoztatóján. A statisztikák szerint tavaly októberig darabszámban 17,1 súlyban pedig 18,3 százalékos volt a növekedés a levágott sertéseknél. Eközben csökkent az élősertés-import is, nőtt az egyéni és társas sertéstartó vállalkozások száma. Erre jött az idén január 1-jétől a tőkehúsok áfájának csökkentése – 27-ről 5 százalékra –, aminek kétféle hatását is vizsgálja a tárca. Egyrészt a fogyasztói árak csökkenését, ami a KSH adatai szerint februárban az egy évvel korábbihoz képest 17,3 százalékos volt. A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy ebben azért az általános európai húsárcsökkenésnek is szerepe volt, illetve az is árnyalja a képet, hogy a készítmények forgalma januárban csökkent. Másrészt pedig az ágazatra gyakorolt fehérítő hatást is elemzik, a mi a vágóhídi statosztikákban jól látszik. Feldman biztos abban, hogy az áfacsökkentés pozitív hatásait nemcsak a fogyasztók, hanem a sertéstartók is megérzik.

Az FM a KSH, az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság, és az adóhatóság közreműködésével monitoring-rendszert működtet, és – ahogy Feldman fogalmazott – abban bízik, hogy vizsgálatai eredményeként meg tudja győzni a nemzetgazdasági tárcát arról, hogy más ágazatokban is csökkenthessék az áfát.

Ez kétségkívül nagy segítség lehet például a súlyos válsággal küzdő tejtermelők, vagy az importdömpingtől sújtott tojástermelők számára, de a sertés- és húspiaci adatokból az is látszik, hogy egyéb lépésekre is szükség lenne.

„A sertéslétszám változása és a vágásszám alakulása nehezen hozható összhangba” – mondta a tájékoztatón Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Az élő- és a félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése évében, 2014-ben közel 9 százalékkal több sertést vágtak Magyarországon, mint az előző évben, és 2015-ben is több mint 9 százalékkal nőtt a levágott sertések száma. (2015-ben a levágott sertések száma ismét megközelítette a 4,5 milliót, vagyis majdnem elérte a 2010-es szintet.) Ez csak a piac – áfacsökkentésnek köszönhető – tisztulásából adódik, hiszen eközben az élőállat export csökkent, az import pedig nőtt. A sertéslétszáma  pedig tavaly decemberben 3,124 millió volt, vagyis egy év alatt több mint 11 ezerrel csökkent.

A Hússzövetség elnöke által bemutatott adatok alapján, miközben két év alatt közel 19 százalékkal nőtt a statisztika által kimutatott vágásszám, a húsfeldolgozás belföldi értékesítése drasztikusan csökkent, és az ágazat teljesítménye közel 10 százalékkal esett vissza.

A tavaly 240 milliárd forintos értéket előállító húsfeldolgozók belföldi piacvesztésének részben oka a WHO háttérintézményének a vörös húsok feltételezett káros hatásáról készült jelentése, a „jobb marketinggel” rendelkező baromfihús térnyerése, amely a húsfeldolgozókénál nagyobb, 277 milliárdos értékkel szerepel a statisztikákban.

Érződik az orosz embargó hatása is a piacon. A távol-keleti, főleg a kínai gazdasági növekedés mértékének visszaesése hatással van a fogyasztásra, ezáltal a sertéshús exportra.  Az európai sertéshús-, illetve húskészítmény fogyasztás általánosan stagnál, vagy némileg csökken.

Ebben a piaci helyzetben, illetve a magyarországi húsfeldolgozók infrastrukturális és technológiai állapotában az uniós fejlesztési támogatások felhasználása döntően határozza meg az ágazat jövőjét. „A hazai ágazat technológiai lemaradása az európai mezőnytől nem csökkent, sőt a leszakadás már  a környező országok húsiparához mérten is érzékelhető”- mondta Éder. A szükséges fejlesztési beruházások nem indultak el megfelelő nagyságban, mivel ehhez az ágazat szereplőinek többsége – eredményesség hiányában – nem rendelkezik saját forrásokkal. Éder szerint a helyzet odáig fajult, hogy egyes esetekben a külpiaci jelenléthez szükséges auditokkal is problémája van az ágazat cégeinek.

Az uniós források felhasználásának kereteit meghatározó fejlesztési programokból pedig kiderült, hogy a fejlesztési támogatásokhoz való hozzáférés az ágazat meghatározó szereplői számára erősen kérdőjelesnek tűnik. A közepes méretű üzemek fejlesztési támogatáshoz való hozzájutása  sem tisztázott – mondta Éder, hozzátéve, hogy ha a nagyvállalati kör kimarad a gazdaságfejlesztési források kedvezményezetti köréből, nem reménykedhetünk az ágazat középtávú fejlődésében sem.

Ebben az esetben tovább erodálódik a magyar húságazat nemzetközi versenyképessége, aminek következményeként a kormány sertéságazat fejlesztési stratégiájában meghatározott célok – például a sertéslétszám hatmillióra növelése – irreálissá válnak.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...