Jelentős károkat szenvednek el az ipari méreteket öltött mézhamisítás miatt a román méhészek – írja a Magyar Nemzet, hozzátéve, hogy veszélybe kerül a fogyasztók egészsége is.

Megkongatta a vészharangot az elburjánzó mézhamisítás miatt a romániai méhészeti egyesület. A szakmai szervezet szerint az ország odajutott, hogy miközben Spanyolország, Németország és Magyarország után a legnagyobb méztermelők között tartják nyilván Európában, a kiváló minőségű belföldi mézet silány külföldi termékkel keverve értékesítik a romániai piacon. Ioan Fetea, a mintegy negyvenezer romániai méhész több mint hatvan százalékát tömörítő egyesület elnöke a napokban felszólította a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy tiltsa be a belföldi előállítású méz importáruval történő keverését.

A közel másfél millió méhcsaládot tartó romániai méhészek mintegy húszezer tonna mézet pergetnek évente, és a megtermelt mennyiség közel hatvan százalékát nyugat-európai országokban értékesítik. Noha a hazai termés teljes mértékben képes lefedni a belföldi keresletet, Romániába mintegy 1500-2000 tonnát importálnak évente, elsősorban Kínából. Az egydolláros kilogrammonkénti áron behozott, silány minőségű ipari mézhez a kereskedők kis mennyiségben romániai mézet kevernek, majd eredeti belföldi termékként dobják a piacra. Ráadásul a „pancsolás” során nyert árut a kiváló minőségű román méz árának harmadáért, mintegy hatszáz forintnak megfelelő összegért kínálják kilogrammonként, rontva a belföldi méhészek értékesítési esélyeit.

„A romániai lakosság csupán a megtermelt mézmennyiség felét fogyasztja el, ennek következtében semmi értelme a behozatalnak. Annál is inkább, mivel az ázsiai hamisítvány megvásárlásával a fogyasztó nem igazi mézet, hanem az egészségre káros anyagot visz be a szervezetébe. Az ilyen mézet forgalmazó kereskedők nemcsak a hazai méhészekből űznek gúnyt, de a fogyasztókat is átverik” – jelentette ki Fetea. A méhészeti egyesület vezetője kifogásolja azt is, hogy a méz címkéjén származási helyként nem tüntetik fel az áru pontos eredetét, ehelyett az EU-ból, illetve az EU-n kívülről való származás szövege szerepel. Fetea szerint a bukaresti hatóságoknak be kellene tiltaniuk a romániai méz külföldivel történő keverését, vagy legalábbis tetemes többletadót kellene kivetniük az importált ipari mézre. Mint ismert, magyar, horvát, román és szlovák méhészek tavaly októberben nemzetközi tüntetést tartottak Brüsszelben, követelve a Kínából az EU-ba irányuló mézimport szabályozásának szigorítását.

A romániai méhészek szerint azért is indokolt a sürgős állami beavatkozás, mivel a méztermelés szempontjából a kedvezőtlen időjárás miatt katasztrofálisnak bizonyult 2014-es évet követően tavaly nagyon jó idényt zártak, az idei pedig különösen kedvezőnek ígérkezik. Ráadásul a termeléssel ellentétben Románia már sereghajtó a mézfogyasztás terén az Európai Unióban: miközben Németországban vagy Ausztriában a lakosság évente mintegy két-három kilogramm mézet vásárol, Romániában alig közelíti meg a fél kilogrammot az egy főre jutó mézfogyasztás. A méhészek abban bíznak, hogy a bukaresti agrártárca által nemrég a 2017–2019-es időszakra kidolgozott országos méhészeti program révén több állami és uniós forrást sikerül lehívni az ágazat támogatására és fejlesztésére. Románia a 2014–2016-os időszakban húszmillió eurós brüsszeli társfinanszírozással támogatta a méztermelést.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...