Az Európai Bizottság a tárgyban várható döntésétől függetlenül közös javaslatot készít a Magyarországon forgalomban lévő glifozát hatóanyagú növényvédő szerek felhasználásának korlátozásáról az idén először ülésező Növényvédelmi Bizottság – határoztak egyhangúsan a tagok egyhangúlag elfogadták, hogy a következő találkozásra, függetlenül az EB döntésétől, készüljön.

A múlt het tanácskozáson elhangzott: a glifozát növényvédő szer – amelyet az ENSZ egészségügyi világszervezete rákkeltőnek minősített – európai uniós engedélyezésének felülvizsgálata most zajlik. Az Európai Bizottság (EB) jelenleg olyan javaslattervezeten dolgozik, amely megfelelő lehet a tagállamok többsége számára. A tagok egyhangúlag elfogadták, hogy a következő találkozásra, függetlenül az EB döntésétől, készüljön közös javaslat a Magyarországon forgalomban lévő glifozát hatóanyagú növényvédő szerek felhasználásának korlátozásáról.

A bizottság ülésén a hazai növényvédelmi- és agrárkutatás jeles személyiségei, az innovatív fejlesztés és kereskedelem, a szakigazgatás, az érdekvédelmi, a civil szervezetek és a termelők is képviseltették magukat. Az agrártárca közlése szerint A 2014-től szavazati joggal rendelkező Greenpeace Magyarország, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME), a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) és az egészségügyért felelős miniszter delegált képviselői és a meghívott szakértők is aktív részvételükkel segítették a munkát.

Élénk vita alakult ki a neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerek felfüggesztésének hatásairól: nem sikerült egységes álláspontra jutni a korlátozás környezeti és méhegészségügyi hatásairól. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – mint növényvédőszer-engedélyező hatóság – 2016 elején szükséghelyzeti engedélyt adott ki rendkívül behatárolt területen kizárólag vetőmagtermesztés során, hatóanyagok csávázással történő alkalmazására. A bizottság tagjai között egyetértés alakult ki abban, hogy azokon a területeken, ahol neonikotinoid hatóanyagú csávázószerrel kezelt vetőmagot vetettek, vizsgálni kell a méhek egészségügyi állapotát.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...