A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egyelőre nem tudott pontosat mondani arról, hogy vajon mi okozza a több megyében is feltűnt búzakalász-fehéredést, jelenleg vizsgálják a beteg kalászokból vett mintákat. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a tünetek hasonlóak a fuzárium-fertőzéskor tapasztalhatókhoz, de rovarkártételhez is, miközben kalászok felszínén nem tapasztalható a fuzáriumos búzákra jellemző penészkiverődés. Bár a károsodott békési gazdák 10-50 százalékos terméskiesésről beszélnek,a hatóság szerint a kártétel területi nagyságát és a terméskiesést is csak a vizsgálatok befejezése után lehet megállapítani. A NÉBIH szakemberei szerint ugyanakkor az idei év növényvédelmi szempontból kevésbé állította kihívás elé a gazdákat, mint a tavalyi. Az esős május viszont kedvezett a kórokozóknak, amelyek közül a fuzárium, illetve a tavaszi vetésű búza- és árpa-állományokban pedig nyomokban a vörösrozsda jelent meg.

Az első jelzések a NÉBIH-hez Békés és Csongrád megyékből érkeztek. A jelentések arról szóltak, hogy hirtelen fellépő kalászfehéredést tapasztaltak az őszibúza-táblákon. Ez a fehéredés a kalász egy bizonyos részét, vagy a teljes kalászt érintette. Azóta több megyében is fellelték ezeket a tüneteket, így Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megyékben is jelentkezett az érés előtt álló kalászok kifehéredése, kényszerérése.

A NÉBIH egyelőre felméri, milyen szintű a hazai állomány fertőzöttsége. Ehhez első lépésként az őszibúza-táblák vizuális értékelésére kerítenek sort, majd ezt követi a mintavétel, és a búzaszemek laboratóriumi vizsgálata. Egy Békés megyei aratási bizottsági ülésen 10-50 százalék közötti terméskiesésről beszéltek, de a NÉBIH óvatosabban fogalmazott: a fertőzés és az ezáltal okozott terméskiesés országos mértéke csak a vizsgálatok eredményeinek birtokában határozható meg – válaszolta az agromonitor.hu megkeresésére az élelmiszerbiztonsági hatóság.

Egyelőre azonban nem behatárolt, pontosan milyen kórokozó okozza a fertőzést, és nem ismert a terméskiesés nagysága sem. A NÉBIH szerint ugyanis az észlelt tünetek atipikusak, amelyeket több károsító, valamint kedvezőtlen környezeti hatás is előidézhet. Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság szakemberei úgy írták le a betegség látható jeleit, hogy „a tünetek hasonlítanak a fuzárium okozta fertőzéshez, de rovarkártételhez is. Érdekességük, hogy a kalászok felszínén nem tapasztalható a Fusarium-fajokra jellemző fehéres-rózsaszínes penészkiverődés.”

Az első tünetek észlelése óta a hatóság emberei mintákat vettek és laboratóriumi vizsgálatra küldték azokat, ezen felül pedig mikológus szakértőkkel helyszíni bejárásokon mérték fel a helyzetet. Azonban a vizsgálatok jelen fázisában végső következtetést még nem lehet levonni – állították az agromonitor.hu-nak. Fuzárium gombát ki lehetett mutatni a mintákban, de azt bármelyik évben meg lehet találni a kalászokon. Most arra keresik a választ, hogy milyen mértékben felelős a károsodásért a fuzárium gomba, valamint milyen más kártevő, kórokozó károsítása lehet még jelen. Fuzáriumfertőzés ugyanis kisebb-nagyobb mértékben szinte minden évben előfordul, de a betegség nem mindig mutat az idei évben tapasztalt tünetformákat. Ez a gombafaj kifejezetten kedveli a mérsékelt égöv klímáját, olyannyira, hogy három-ötévente előfordulhat akár járványszerű fertőzés is. A NÉBIH szakembereinek közlése szerint a legsúlyosabb járványok 1950-ben, 1970-ben, 1996 és 1999 között valamint, 2010-ben jelentkeztek.

Kedvez a növénybetegség terjedésének, hogy idén májusban mindhárom, a növények megbetegedéshez szükséges tényező jelen volt: a fertőző anyag, a megfelelő környezeti körülmények és a fogékony gazdanövény. Az esetleges fertőzés így annak ellenére következhetett be, hogy a gazdálkodók kiemelt figyelmet fordítottak ebben az időszakban a gabonák kalászfuzáriózis elleni védelmére. A hatóság tanácsként az agrotechnikai előírások betartását, a fémzárolt, csávázott vetőmagok használatát, a megfelelő időben elvégzett növényvédőszeres védekezést és a helyes tárolást javasolja a gazdáknak.

A NÉBIH szerint ugyanakkor általánosságban az mondható el, hogy az idei év növénykórtani szempontból nem állította akkora kihívás elé a gabonatermesztőket, mint a 2014-es. Akkor súlyos sárgarozsda-járvány söpört végig az ország egyes területein. 2015-ben az enyhe télnek köszönhetően már év elején felfedezhetőek voltak a betegség kezdeti tünetei. A januárt követő időszak csapadékhiánya és a kellő időben elvégzett, tavaszi gombaölő-szeres védekezések következtében a sárgarozsda számottevő mértékben nem fordult elő a gabonatáblákban. A növények alsóbb levelein megfigyelhetőek a szeptóriás levél- és pelyvafoltosság, valamint a helmintosporiózis tünetei, de ezek nem befolyásolják a terméseredményt – állítja a NÉBIH.

A májusi esős időszakban azonban a növényvédelmi beavatkozások ellenére a fuzáriumtöbb helyen is megjelent gabonatáblákon, a tavaszi vetésű búza- és árpa-állományokban pedig nyomokban a vörösrozsda tünetei fedezhetőek fel.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...