A kora tavaszi fagykárok következtében egyes régiókban odalett a termés fele, összességében mintegy 30 százalékkal kevesebb meggyet szüretelhetnek a gazdák – véli Apostol János, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft (MKSZN) szakértője.

Az MKSZN az ország nagyobb meggytermesztőinek becsléseire alapozva úgy látja, hogy a tavalyihoz képest a termés idén kétharmadára esik vissza. A hazai összes meggytermés 60 százalékát adó észak-kelet Magyarországi gyümölcsösök virágainak fele ugyanis elfagyott, míg Pest megye déli részén, különösen Ceglédbercelen és Dánszentmiklóson szinte totális volt a fagykár, legfeljebb a fák koronáin maradtak meg a virágok. Van olyan gazdaság, ahol a 60 hektáros meggyesen jó, ha 60 kilogramm gyümölcs megmarad.

Azt még nem tudni, hogy a meggy milyen áron kerül piacra, de már mindenkit foglalkoztat a kérdés.  „A németországi feldolgozók most járják az országot, de várhatóan csak ezután kezdenek az árakról gondolkodni. Nagyobb termesztők véleménye az, hogy 200 Ft alatt semmiképpen sem szabad eladni a meggyet, ez alatt ugyanis nem lenne gazdaságos számukra az értékesítés, hiszen a részleges fagykár miatt csökkent termésmennyiség kilónkénti önköltsége is megnövekedett.” – mondta el Apostol János, az MKSZN szakértője.

Az árkérdés azért is fontos tényező a hazai piacon, mert évek óta súlyos tragédiákat okoz a meggy értékesítése, amelyből az alma után a második legnagyobb ipari mennyiséget termeljük. A gazdák ugyanis hiába állítják elő a kiváló minőséget, a feldolgozók a különféle lobbitevékenységek következtében a meggyet mégis olyan alacsony áron vásárolják meg, amely a termelőket gyakorlatilag évről évre ellehetetleníti – állítja az MKSZN.

„Szervezetünk már két éve kezdeményezi az együttműködést, hiszen családok megélhetése függ attól, hogy születik-e egységes ármegállapodás a két fél között. Az idei Cseresznye- és meggytanácskozáson sem született meg a konszenzus, pedig külföldön létezik már erre jó gyakorlat: a franciáknál a feldolgozók és termelők közösen végeznek termésbecslést, és állapítanak meg fix felvásárlási árat, amellyel önmaguk szabályozzák a folyamatot. Ezért kérte fel a minisztérium a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát arra, hogy dolgozzon ki egy ehhez hasonlóan jól működő rendszert” – mondta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...