Eltűnt 700 ezer ember a mezőgazdaságból az ezredforduló óta, miközben olyan folyamatok zajlottak, amelyek következtében a koncentráció erőteljesebb, mint herceg Esterházy idejében volt – mondta a HVG-nek adott – az agromonitor.hu-n bővebb terjedelemben közölt – interjújában Kovách Imre szociológus, a Földek és emberek című új akadémiai kötet szerzője.  A kutató szerint az egységes kérelmek számánál jóval kevesebben vannak a földhasználók, részben a kisebb családi birtokok örökösödési és egyéb okokból történt „szétírása”, részben pedig mert a gazdasági szervezetek egy részének földjei is összekapcsolhatók a kereszttulajdonlásokon és a céghálókon keresztül. A most zajló földprivatizáció alapvetően nem változtat a földhasználati szerkezeten.   

- A jelenlegi agrárkormányzat az egyéni gazdaságok földjeinek növelését és a koncentráció csökkentését jelölte meg legfontosabb stratégiai céljaként. Mit mutat a gyakorlat, valóban ebbe az irányba haladnak a földpiaci folyamatok?

- A földhasználat szerkezete az uniós csatlakozás körüli évekhez képest nem sokat változott, a koncentráció ugyanis már korábban megtörtént. Annyi bizonyos azonban, hogy a folyamat nem állt meg. Hangsúlyozom, földhasználatról beszélek, és nem tulajdonról. Egyrészt Magyarországon a bérelt földek aránya nagyon magas, másrészt pedig a tulajdon és a használat nagyon régóta nem feltétlenül esik egybe, így a földpiaci viszonyokat az utóbbi jobban leírja.

- Az állami földek bérbe-, illetve eladásáról pedig kifejezetten a kicsik földhöz juttatása indokával határozott a kormány. Ez sem változtatott a helyzeten?

- Az összes szóba jöhető föld, csak a teljes mezőgazdasági terület 5-7 százaléka. Ha ezt tíz hektáronként adták volna el, az sem változtatott volna a földhasználati koncentráción. Tudjuk, hogy nem ez történt, az ismert példák is azt mutatják, hogy sok helyen előnyt élveztek a licitálásnál azok, akik eddig is nagybirtokosnak számítottak. Az árveréseken legtöbb földhöz jutók jelentős része már a licitek előtt 500 hektárnál nagyobb területtel rendelkezett. Ezzel együtt is igaz, hogy nem csak a már korábban is nagyobb területen gazdálkodók és a politikai kedvezményezettek jutottak most földhöz, mert a kicsik is kaptak, de ez nem volt olyan arányú, hogy a koncentráción változtatott volna.

- Eközben pedig az a kormánykommunikáció, hogy erősödött a családi gazdaságok szerepe.

- Inkább csak egy kicsit árnyaltabb lett a kép, de ez nem az állami földek bérbe- és eladása következtében történt. A legkisebbek, az idősebbek feladták, a koncentráció pedig duális, vagyis nem csak az ismert nagy gazdaságoknál összpontosul a föld, hanem a közepes és nagy egyéni gazdaságok földje is nőtt. Az egy-két hektáros földek nagy valószínűséggel ide vándoroltak.

- Ezek az emberek végleg eltűntek a mezőgazdaságból?

- A többségük igen, de sokan közülük csak a statisztikailag releváns üzemméret alá csúsztak, amihez akár az is elegendő volt, hogy két tyúkkal kevesebbet vallott be az összeírásnál. De ezek nem tesznek ki sokszázezer hektárt.

- Mióta zajlik ez a koncentráció?

- A rendszerváltás után a kárpótlás és a szövetkezeti vagyonnevesítés végrehajtásának a következményeként már 1995 előtt  többszázezer család kárpótlási jegyei és vagyonrésze került más tulajdonosokhoz. Az ezredforduló és 2013 között 700 ember tűnt el a mezőgazdaságból, akik eladták kis földjeiket, vagy abbahagyták a gazdálkodást. Megjelentek a külföldi befektetők, és az állami gazdaságok privatizációjával a politika is beleszólt a földmozgásba. Ez erősödött fel, és 2010 óta még direktebb a politika belenyúlása a földpiacba.  

- A könyvében azt írja, a földalapú támogatások adataiból, illetve a mezőgazdasági összeírásokból kikövetkeztethető üzemszerkezet és a valóság között nagy az eltérés. Miből adódik ez?

- A földhasználatot egészen pontosan nem lehet rekonstruálni. A legutóbbi, 2013-as összeírás óta csak ellentmondások keletkeztek: az összeírás végleges adatainak publikálása után számomra kideríthetetlen okokból hirtelen hétszázezer hektárral többel kezdett el számolni a KSH és az agrártárca is, és a 4,6 millió hektárból 5,3 millió lett. A támogatási adatokból ugyanakkor 4,9 millió hektár mezőgazdasági terület következett.

- Ha ekkora a bizonytalanság az adatokban, mire alapozható, hogy a földhasználat a statisztikailag kimutatottnál koncentráltabb?

- A földalapú támogatásokat évente hozzávetőlegesen 170 - 180 ezren igénylik. De közülük körülbelül 30 ezer gazdaság adatait összevonhatjuk, mert körülbelül ennyi igénylés érkezett azonos lakcímekről, ami jelentős része a mezőgazdasági területnek. Vannak tehát családon belül „szétírt” földek. Ennek nem csak adózási oka lehet, de például az is, hogy például egy család így oldotta meg az örökítést, vagy tartotta külön a két ágból érkező földeket. Ezeken kívül a gazdasági szervezetek földjei is összekapcsolódnak kereszttulajdonlásokon és a céghálók más változatain keresztül. Az összes mezőgazdasági szervezet ötödénél találtunk van ilyen céges kapcsolat. A Csányi család érdekeltségeihez hét földhasználó agrárcég és két egyéni birtok tartozik, melyek összes számított nagysága földalapú támogatások alapján 28 471 hektár. A Harsányi család hét földhasználó szervezetet kapcsol összes. A legnagyobb cég itt is privatizált állami gazdaság, a Hód-Mezőgazda Zrt. A földek számított összes nagysága a támogatási lista szerint 16 820 hektár.  Az én kutatásaim 2014-gyel zárultak,onnantól pedig egészen biztos, hogy csak tovább nőtt a szétírt területek nagysága, mert azóta a 1200 hektár feletti üzemeket támogatásmegvonással sújtják.

- Mégis, mennyien vannak a valódi földhasználók?

- A földalapú támogatást igénylő 170-190 ezer fölhasználó az említett példák miatt több tízezerrel csökken. Közülük is 13 ezer gazdaság az, ami a mezőgazdasági területek háromnegyedét használja és 1300 körüli, amelyik 40 százalékot. ha ezeket az adatokat összehasonlítom az 1935-ösökkel, azt merem mondani, hogy a jelenlegi földkoncentráció erőteljesebb, mint volt herceg Esterházy idejében. És akkor a rendszer eltartott egymillió parasztot mellette, ma pedig nem tart el. Ha a jelenlegi európai földstruktúrákkal vetjük össze a magyart, akkor is az a helyzet, hogy a magyar földhasználat-szerkezet Európa egyik legkoncentráltabbja. 

- Körülhatárolható, kik a nyertesei a földhasználat-koncentrációnak?

- Becslésem szerint a jelenlegi földhasználók 50-60 százaléka olyan, aki a korábbi szocialista mezőgazdasági nagyüzemek valamilyen vezető posztján volt. Körülbelül tizedük külföldi, és 30 százaléknyi lehet, akik a privatizációkban részt tudtak venni, jelentős részben politikai kapcsolataiknak köszönhetően. Utóbbi elsősorban az ezredfordulótól játszik fontos szerepet, 2010 után pedig egyértelmű a politikai beavatkozás a földpolitikába.

- Milyen hatása lehet ennek az agrártermelésre?

- A koncentrációval együtt egy erőteljes modernizáció is zajlott, és a magyar mezőgazdaság ahhoz képest, ahol a ’90 es években állt, termelékenyebb, piacképesebb lett.  Kérdés, hogy az uniós támogatás nélkül mire menne – persze ugyanez más európai termelőkre is vonatkozik. A gabonatermelésre koncentráló magyar mezőgazdaság nem egészséges struktúra, mert környezeti és piaci vonatkozásban is törékennyé teszi a mezőgazdaság állapotát. A huszadik századra alakult ki a magyar mezőgazdaság kettős üzemszerkezete, a kis- és a nagyüzemek egymás mellett élése és integrációja. Ezen többször megpróbáltak mesterségesen változtatni, például a földosztással és a téeszesítéssel, de ez a kettős struktúra mindig visszanő.

- Ha ez együtt jár a kisüzemek felvirágzásával is, az milyen következményekkel jár vidéki társadalomra?

- Ott már megvan mindenek a hatása. Bár az óriási vidéki szegénységnek és nyomornak nem közvetlenül a földhasználat-koncentráció az okozója, de sok köze van hozzá. A föld mindig valamiféle hátteret jelentett, ezt vesztették el rengetegen. A szegény, képzetlen emberek szorultak ki a mezőgazdaságból, ahol rájuk már bérmunkásként sincs szükség. A falvakban nincs más, amit a szegénység enyhítésére lehetne forrásként használni, csak a föld, de abból kifogytak sokszázezren. Tovább növeli majd a kiszolgáltatottságot, folytatódik a részarány-tulajdonok felszámolása. Az ebbe a körbe tartozó 970 ezer hektárnak most 300 ezer tulajdonosa van. Közülük nem sok maradhat , a föld pedig hamar a nagyokhoz kerül, nagyok alatt értve a nagcégcsoportokat éppúgy, mint a nagy családi vagy egyéni gazdaságokat.

- Ebben a helyzetben mit lehet tenni a vidéki szegénység enyhítéséért?

- A nagy vidéki problémákkal szemben a kormányok tulajdonképpen tehetetlenek. Vannak régiók, ahol 40 százalék vagy még magasabb a szegények aránya. Érdekes módon 2010 után ezzel a szegénységgel szemben a szó valódi értelmében konzervatív szociálpolitika próbál valamit kezdeni, a szociális földprogramokkal, közmunkával. Ez valamit biztosít, de a konzervatív szociálpolitika része, hogy be is fagyasztja ezt az állapotot. A politika pedig a vidékfejlesztés címén a földre koncentrál, mert azzal másfajta szándékai vannak, és ha nem is kreál – ha tetszik oligarchikus – a politikai hatalmat is kézben tartó  földbirtokos osztályt, mert ez már 2010-előtt létrejött, de megerősíti gazdasági és társadalmi pozícióit.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...