A fogyasztók árérzékenyek, és az import sokszor kiszorítja a magyar termékeket a magyar piacon folyó árverseny következményeként – közölte tejpiaci elemzésében a Földművelésügyi Minisztérium (FM).  A tárca szerint a magyar tej versenyképes, a gondot a világpiacon tapasztalható túlkínálat okozza, de nemcsak Magyarországon, hanem több országban is.

A szaktárca tájékoztatása szerint a túlkínálatot nem ellensúlyozza a növekvő kereslet és az árcsökkenés sem. Az elemzés szerint. Ez szoros összefüggésben áll azzal, hogy a fogyasztó rendkívül árérzékeny.

A minisztérium megjegyzi: a magyar tejtermelés költségei uniós összehasonlításban alacsonyak, a magyar és a környező országok, elsősorban Szlovákia és Csehország tejtermelése között nincs érdemi versenyképességi különbség. Az eltérés az országok által alkalmazott áfakulcsban mutatkozik, így valószínűsíthetően a feketekereskedelem révén kerülhet a boltok polcaira olcsóbb, külföldi tej – közölték.

A kelet-közép-európai régión belül a magyarországi tejtermelés a genetikai háttér, a termelési paraméterek tekintetében az élen jár. A termelők jövedelempótló támogatása európai uniós szinten is kiemelkedő mértékű, a termelés színvonala az elmúlt évek állattartó-telepi korszerűsítéseinek köszönhetően alapvetően megfelelő mértékben követte a nyugat-európai országokét.

A tárca szerint a túltermelési időszakokban nagyon fontos, hogy Magyarország képes legyen olyan feldolgozott termékek előállítására – vaj, tejpor, sajt –, amelyek nagyobb mennyiségű nyers tejet vonnak ki a piacról. A minisztérium szerint a magyar feldolgozóipar fejlesztésre szorul, ezért is döntött a kormány arról, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) forrásaiból élelmiszeripari fejlesztésére 100 milliárd forintos keretösszeget különít el. Így az élelmiszeripar fejlesztésére a Vidékfejlesztési program valamivel több mint 200 milliárd forintos és a GINOP 100 milliárd forintos támogatási kerete áll rendelkezése. Ezen túlmenően a Nemzetgazdasági Minisztérium a napokban indította el 15 milliárd forintos kerettel a nagyvállalati beruházási támogatási programját, amely lehetővé teszi az uniós forrásból nem részesülő vállalatok foglalkoztatást bővítő, a feldolgozóipar területén megvalósuló beruházásaihoz a vissza nem térítendő támogatás igénybe vételét.

Az FM tájékoztatása aláhúzza: az unióban Magyarországon a második legmagasabb a tejtermelőknek nyújtott – egyedre vetített – támogatás mértéke, csak Finnország előzi meg. A tejágazat támogatására 2015-ben mintegy 49 milliárd forintot fizettek ki, az idén pedig várhatóan mintegy 63 milliárd forintot.

A minisztérium szerint a tejválság megoldására a világpiacon, valamint uniós szinten kell megfelelő döntéseket hozni, ezeket kell a magyar kormánynak különböző intézkedésekkel kiegészítenie.

A szaktárca jelezte, a nyáron például felülvizsgálhatják az unió és az Oroszország közötti embargó érvényben tartását. A minisztérium szerint a tejágazat számára nagy segítséget jelentene az embargó megszüntetése, mivel ezzel csökkenne az általános piaci nyomás, a tejágazat is erősebb pozíciót építhetne ki, és új piacokat szerezhetne Oroszországban. Segítség lenne az ágazatnak a keresleti piacok - elsősorban a kínai - élénkülése, ami ugyancsak jelentős mennyiségű tejet vonhatna ki az EU-ból és a világ más exportáló országaiból, megteremtve ezzel az árak stabilizálódásának lehetőségét.

A minisztérium emlékeztetett: a kormány több intézkedést tett már a tejválság kezelésére, például 2017. január 1-től 5 százalékra csökken a friss tej általános forgalmi adója. Ugyanakkor a gazdák kérését figyelembe véve, a kormány ismét megvizsgálja az áfacsökkentés kiterjesztésének lehetőségét más tejtermékekre. Fontos lépések történtek a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében is, például a bevezették az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert, működnek az online-pénztárgépek, illetve zajlanak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közötti szoros együttműködésben az ellenőrzések. A NÉBIH például 2016 márciusától komplex tejágazati ellenőrzést folytat, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok és piaci szereplők kiszűrésén keresztül megvédje a magyar fogyasztókat a rossz minőségű tejektől és tejtermékektől.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...