Magyarország alaptörvénybe is foglalt GMO-mentessége ellenére efféle vetőmagokat kért tanulmányozás céljából, egyben félretájékoztatott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a génmódosított szervezetek (GMO) kapcsán az Egyesült Államokban tett látogatásáról adott nyilatkozatában – írja a Magyar Nemzet.

A tejpiaci válságról, az európai-amerikai szabad kereskedelmi tárgyalásokról és a GMO-mentesség fenntartásának ügyéről tárgyalt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter amerikai programjának első napján Washingtonban a Magyar Távirati Iroda (MTI) 2016. április 12-én kiadott, washingtoni keltezésű híre szerint. A hírügynökség beszámol róla, hogy a magyar tárcavezető az amerikai agrártárca miniszterhelyettesével, Michael T. Scuse-zal folytatott megbeszéléseket. – Magyarország elkötelezetten GMO-mentes – szögezte le Fazekas Sándor az MTI-nek adott nyilatkozatában. Hozzátette: az amerikai miniszterhelyettes nyitott volt a magyar álláspontot illetően.

Ez az, amivel a magyar miniszter tárgyalópartnerét is kínos helyzetbe hozta. A találkozóról készített, a Magyar Nemzet birtokába került emlékeztetőből ugyanis ennek éppen az ellenkezője derül ki. Konkrétan az, hogy az amerikaiak – egyáltalán nem váratlanul – továbbra is ütik a vasat a GMO kapcsán, mostanában éppen a fent említett szabad kereskedelmi megállapodásra, a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségre (TTIP) hivatkozva. A magyar miniszter pedig lazán belement az „alkuba”, már ami a TTIP sikerének egyik zálogaként az EU és így Magyarország GMO-sorompója felengedésének esetleges lehetőséget illeti. Volt persze Fazekas Sándornak ehhez egy segítője is: Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete.

A lap szerint mindenesetre különös, hogy Fazekas kifelé nyitott a kormány által idehaza amerikai szemétnek „beállított” GMO-ra, miközben Lázár János a tegnapi kormányinfón arról beszélt, hogy a multinacionális nagyvállalatok egy részének ideje volna elhagyni az országot ahelyett, hogy „Magyarországra zúdítja Európa élelmiszer-ipari szemetét”. (A miniszter szerint a magyarországi agrártermelés akkor tudna boldogulni, ha a feldolgozóipar magyar kézben lenne, és a magyar feldolgozók szempontjai érvényesülnének a kiskereskedelemben.)

A magas szintű magyar–amerikai megbeszélés jelentése szerint a miniszter 2016. április 11-én folytatott hivatalos megbeszélést Michael T. Scuse szövetségi miniszterhelyettessel. Amerikai részről jelen voltak még: Bob Spitzer, a külföldi egyezmények és tudományos ügyek főtanácsosa a Külföldi Mezőgazdasági Szolgálattól (FAS), Phil Karsting hivatali munkatárs és Shannon Skorski asszisztens, szintén a FAS-tól. Magyar részről Fazekas Sándoron és Péter István mezőgazdasági attasén kívül jelen volt még: a már szintén említett Szemerkényi Réka és Belánszky-Demkó Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatok főosztályának vezetője.

Fazekas Sándor arról is beszélt, hogy Magyarország GMO-mentes, és ez az alaptörvényben is le van fektetve, így a lehetőségeket a GMO-termesztésen kívül látjuk. Scuse azzal érvelt, hogy több európai tanulmány szerint is ártalmatlan a GMO, a Magyarországra kerülő szója 90 százaléka is GMO, és ezt etetjük a haszonállatokkal. A magyar miniszter erre azt mondta: a magyar termelők és fogyasztók tartózkodók a GM-növényekkel és élelmiszerekkel szemben, ez Európára is jellemző. Magyarországra évente mintegy 700 ezer tonna importszója érkezik, ezt valóban feletetjük az állatokkal, de a GM-növények termesztése tilos. Az amerikai miniszterhelyettes erre tudományos érvek megfontolását vetette fel, hiszen 2050-re a világ lakossága 9,7 milliárd fő lesz, az édesvízkészletek fogyóban, kevesebb a megművelhető terület, tehát szükség van stressztűrő növényekre, és a növényvédő szerek felhasználását csökkenteni kell – a fogyasztókat pedig tanítani a „tudatos élelmiszer-fogyasztásra”. Mindezek alapját a tudományos eredmények kell hogy képezzék – mondta. „Scuse úr… őszintén kifejezte, hogy a GMO-témában meg kell egyezni…” Erre Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete a következőt jegyezte meg: „A GMO-val kapcsolatban kutatásokra van szükség, ehhez idő kell, de ez mind politikai, mind üzleti szempontból jelentős lehetőség…”

Michael T. Scuse kifejtette: az Egyesült Államok fontosnak tartja a GMO-termesztést, és szeretné megkötni a (TTIP) megállapodást.

„Egyetértettem, ezt mi is szeretnénk, ezért kértem amerikai GMO-vetőmagmintákat tanulmányozás céljából…jeleztem, hogy kutatóink be fogják adni igényeiket, később jelezzük, hogy mire van szükségünk” – mondta Fazekas Sándor a jelentés szerint, melynek tartalma és az idézett, MTI-nek adott miniszteri nyilatkozat elég messze van egymástól.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...