Kockáztatja az uniós mezőgazdasági források gördülékeny kifizetését a kormányzat azzal, hogy egy sor háttérintézmény megszüntetése mellett felszámolja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) is. Ez ugyanis Brüsszel által akkreditált szervezet, egy ilyen minősítést azonban hosszú időbe telik megszerezni. Bár a Miniszterelnökséget vezető Lázár János szerint nem lesz probléma, mert az EU rábólintott a kormány terveire, ágazati bennfentesek szerint ez nem így van – írja a Magyar Nemzet. Az agromonitor.hu-nak ugyanakkor arról beszéltek szakértők, hogy a 2014 januárjában megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel kapcsolatban is hasonló kételyek merültek fel, ezek azonban nem igazolódtak, Lázár sikeresen menedzselte az átmenetet.

Bár 2016 januárjában még 73 minisztériumi háttérintézmény megszüntetését lebegtette be a kormányzat, az ügyben megjelent kormányhatározat már csak több mint 50 megszüntetendő intézményt sorol fel – írja a lap. Ezek közül a Földművelésügyi Minisztérium (FM) irányítása alá összesen nyolc központi hivatal, illetve költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmény tartozik.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézet tekintetében több miniszternek együtt, a Magyar Tudományos Akadémiával együttműködve intézkedési tervet kell készítenie az agrárkutatás jövőjéről idén október 1-jéig. A beavatottak úgy látják, nem kizárt, hogy az agráriummal kapcsolatos kutatás a jövőben nálunk is kizárólag akadémiai feladat lenne. A lap szerint a kormányzati kártyák mögé látók egyáltalán nem sajnálják, hogy a nemrég alakult Herman Ottó Intézet megszűnik, ez ugyanis a tárca Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézetéből (VKSZI) nőtt ki. És ahogy azt egyesek vélik, a valójában fedőintézményként működő VKSZI-nek igazából egy célja volt mindig: pénzek „hivatalos” kifizetése a kormány érdekeinek megfelelően. Mivel azonban az intézet feladatait a Környezetvédelmi Termék Nonprofit Kft. veszi át 2017. január 1-jétől, a helyzet változatlan marad.

Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) úgy szűnik meg január 1-jétől, hogy jogutódlással beolvad a Pest Megyei Kormányhivatalba, de a megyei kormányhivatalok környezetvédelmi feladatait megyei illetékesség mentén látják majd el, az OKTF szervezetében működő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság pedig az FM-be olvad be. A budapesti kormányhivatalba olvad be jövő év elejétől jogutódlással a Földmérési és Távérzékelési Intézet is.

Megszűnik továbbá három jelentős csúcsszerv. A „Földet a gazdáknak!” program lezárását követően – más határidő nincs – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet központi részlege jogutódlással beleolvad az FM-be, területi szervei pedig megszűnnek. Ágazati szakértők szerint ez mindenképpen jelentős létszámleépítést von maga után, de a szervezetért magáért különben nem kár, eredeti, alapításkor megfogalmazott céljait – például a birtokszerkezet javításának támogatása – ugyanis nem érte el.

A Magyar Nemzet szerint ugyanakkor más véleményen vannak a szakértők a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megszüntetése kapcsán. Emlékeztetnek arra, hogy a mintegy 20 milliárdos költségvetésű NÉBIH egyéb, így nemzetközi feladatainak ellátása mellett évi 2,5 millió laborvizsgálatot végez. Országos hálózata több mint 50 egységből áll, tevékenysége az állattartási ügyektől a közétkeztetés minőségi vizsgálatáig terjed, hozzányúlni tehát kockázatos – vélekednek. A NÉBIH feladataiban január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak majd el, ami nem túl eredeti ötlet, figyelemmel arra, hogy már a környezetvédelmi teendőket is a kormányhivatalok nyakába akarja varrni a kormány, amely ráadásul az MVH megyei kirendeltségeit is a fővárosi és megyei kormányhivatalokba integrálná. Ez az egész nem képzelhető el a kormányhivatali apparátus bővítése nélkül, de a megfigyelők szerint azon túl, hogy a természetvédelmi, NÉBIH-es és MVH-s szakemberek egy részét a kormányhivatalok átveszik, ne legyenek illúziói senkinek. Egy „lebutított” rendszer fog ugyanis ezáltal működni, ha egyáltalán ez lehetséges így – fogalmazzák meg kételyeiket a kritikusok.

A politikailag is legnagyobb kockázat persze az MVH-val kapcsolatos, amelyhez még közelíteni is veszélyes – mondják a kifizető ügynökség munkáját belülről jól ismerők, akik szerint a bizonytalanság miatt máris érezhető az MVH-ban az elvándorlás, pedig a képzett és gyakorlott szakembereket nem lesz könnyű pótolni vagy az államigazgatásba visszacsalogatni.

Az MVH kapcsán ezermilliárd forint nagyságrendű uniós agrártámogatás kifizethetősége forog kockán. Itt nincs kiskapu, egy esetleges jogutód szerv akkreditációja évekig is eltarthat, a magyar gazdák pedig nem éppen a türelmükről híresek, ha akár a támogatások csúszásáról van szó. (Sokan arra emlékeztetnek, hogy az utóbbi évek legnagyobb gazdatüntetésének közvetlen kiváltó oka 2005-ben a támogatások kifizetésének csúszása volt, ami aztán az akkori miniszter, Németh Imre székébe is került.) A lap szerint a támogatások csúszása könnyedén előfordulhat. Az MVH január 1-jétől jogutódlással szűnne meg úgy, hogy kifizető ügynökségi tevékenységét a Magyar Államkincstár, egyéb feladatait az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) tekintetében a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkársága, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) vonatkozásában pedig a földművelésügyi miniszter látná el. Azaz: Lázár János és Fazekas Sándor felelne a pénzekért úgy, hogy a nagyobb falat Lázárnak jut.

A laphoz eljutott információk alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter blöffölt, amikor a legutóbbi kormányinfón azt mondta: írásos dokumentum szól arról, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások hazai kifizető ügynökségeként működő MVH megszüntetését. Lázár János arról beszélt, hogy a magyar kormányzati szervek Orbán Viktor miniszterelnök utasítására folytattak konzultációt az ügyben Brüsszellel a kormánydöntés meghozatala előtt. Az átszervezés miatt nincs szükség új brüsszeli akkreditációra, ezért semmilyen kár nem érheti a gazdákat. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó bennfentesek úgy gondolják ugyanakkor, a Lázár által említett dokumentum nem létezik.

Még ha a támogatási pénzek időben megérkeznének is, a politikailag és egzisztenciálisan is eléggé megosztott hazai gazdálkodók nem fogdosnak madarat örömükben attól, hogy a kormány megszünteti a számukra kifizetéseket folyósító MVH-t. Leginkább attól tartanak, hogy januártól még az a halovány politikai függetlenség is eltűnhet a rendszerből, amit ez a csúcsszerv biztosított. Nevüket felvállalva már most sem szívesen nyilatkoznak kritikusan a magukat a támogatások – és azok ellenőrzése – miatt eléggé kiszolgáltatottnak érző gazdálkodók, tartva egy esetleges retorziótól, például hogy hiába pályáznak majd valamilyen támogatásra. Úgy vélik, hogy az MVH bedarálásával az uniós ellenőrzéseknek nem lesz semmi értelme.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...