Az alacsony tejár mellett az olcsó gabona is sújtja a tejtermelőket, így csak a Dunántúlon öt tehenészet döntött arról, hogy az alacsony tejár miatt felszámolja az állományát – nyilatkozta a Magyar Időknek Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke. Ha augusztusban sem sikerül árat emelniük a feldolgozóknak, akkor több gazdálkodó is kénytelen lesz felhagyni a termeléssel – állítja.

Az állattenyésztésből eredő veszteséget ugyanis az olcsó gabona miatt a szántóföldi növénytermesztésből származó haszonból sem tudják pótolni a termelők. Ezért a tehenészetek jelentős része azt mérlegeli, hogy megéri-e folytatnia tevékenységét, vagy kénytelen lesz bezárni az üzemet és levágni az állományát. A tejtermelő gazdaságok esetében ebben az időszakban dől el, hogy jövőre milyen állománnyal szeretnének dolgozni, a gazdák most kötik meg a szerződéseket a takarmányforgalmazó cégekkel. A kereskedők jelzése szerint a Dunántúlon öt telepet zárnak be a közeljövőben, Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke szerint azonban ez még csak a kezdet. „Ha rövid időn belül nem emelkednek a felvásárlási árak, akkor hamarosan több gazdaság is így dönthet” – mondta el a lapnak.

Bár az úgynevezett tejipari válság az európai uniós túltermelés miatt alakult ki, és a tagállamok többségét egyaránt sújtotta, mára a legtöbb országban rendeződött a helyzet. A termelés csökkenésével felfelé indultak el az árak az unió belső piacán. Magyarországon azonban továbbra sem tudnak emelni a felvásárlási árakon a feldolgozók, az uniós tendenciával szembemenve még mindig lejtmenetben vannak az árak.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján a májusi 68 forintról 65 forintra csökkent a nyers tej literenkénti felvásárlási átlagára júniusban, az egy évvel korábbi szinthez képest csaknem 10 forint a különbség. Ezzel szemben az uniós azonnali piacon a tej ára a májusi szinthez képest 135 százalékkal nőtt, de hasonló tempóban drágul a tejszín, a tejpor és a vaj is. Ennek oka, hogy a termelés folyamatosan csökken, mivel a nyári időszakban a tehenek jóval kevesebb tejet adnak, mint az év más időszakaiban. Az árak várhatóan ősztől sem csökkennek, mivel szeptemberben erősödő keresleti piacra számítanak a szakemberek.

Mélykuti Tibor szerint nem csak az alacsony tejárak nehezítik a gazdálkodók helyzetét. Míg korábban az állattenyésztés mellett növénytermesztéssel is foglalkozó termelők a gabona értékesítéséből származó haszonból tudták pótolni az állattartás miatt kiesett bevételt, addig mára ez a lehetőség is megszűnt. A búza ára hónapok óta nagyon alacsonyan van, a Magro.hu online piactér jelentése szerint az étkezési búza ára július elején 43 500 forintról 40 000 forintig esett tonnánként, ez mintegy 21,5 százalékos mínuszt jelent az előző évhez képest.
A takarmánybúzáért 38 ezer forintnál nem adnak többet a felvásárlók.

A legtöbb gazdálkodó esetében elvileg megoldható lenne, hogy a gabonát magtárban tartva kivárjon az értékesítéssel, bízva abban, hogy felfelé indulnak el a gabonaárak. A tartósan alacsony tejár miatt azonban a termelők kénytelenek lesznek olcsón túladni a terményen, hiszen mára felélték tartalékaikat. A terméktanács elnöke szerint ezért lenne nagyon fontos, hogy legkésőbb augusztusban elinduljon felfelé a nyers tej felvásárlási ára. Ezt azonban a feldolgozók csak akkor tudják meglépni, ha az átadói áraikat is emelni tudják a kereskedelmi láncok felé.

Mélykuti Tibor szerint egyelőre még kérdéses, hogy lesz-e erre fogadókészség az üzletláncoknál. „Mi eddig is maximálisan egyetértettünk a kereskedelmi láncok azon véleményével, miszerint a hazai iparnak képesnek kell lennie arra, hogy folyamatosan jó minőségű termékekkel lássa el a fogyasztókat. Ehhez azonban alapanyag kell” – hívta fel a figyelmet. Majd hozzátette: ha az alacsony árak miatt felszámolják az állattartó telepeiket a gazdálkodók, akkor nem lesz tej, amelyből magyar tejtermék készülhet.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...