Már 426 kárbejelentés érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) a múlt heti viharos, csapadékos időjárás miatt – tudta meg a Magyar Idők. A kárigények száma várhatóan tovább nő, mivel a gazdáknak 15 napjuk van arra, hogy jelezzék ezt.

A legnagyobb pusztítást Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében regisztrálták. Tavaly mintegy hétmilliárd forintot fizettek ki az agrárkárenyhítés során.

Az MVH-hoz érkezett bejelentések szerint 351 esetben a jégeső okozott terméskiesést, ami több mint 200 esetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pusztított. Országszerte érkeztek jelzések viharkárokról, elsősorban a nagy erejű szél okozta pusztításról, de több bejelentés érkezett az elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, valamint Békés megyében megjelenő belvízről is.

Az MVH tájékoztatása szerint idén eddig 8930 káreseményt jelentettek a gazdálkodók, 94 és fél ezer hektárról. A jégeső bő 30 ezer hektáron pusztított idén, azonban ennek a területnek a jelentős részén a múlt heti viharban károsodhatott a termés. Jelentős tétel a káresemények között a tavaszi fagy, amely az adatok szerint 43 ezer hektárt érintett, és több mint 6500 bejelentés érkezett. Az idei viharkárok egyharmadát is a napokban jelezték a termelők.

A kárbejelentések alapján megkezdett eljárások még folyamatban vannak a területileg illetékes kormányhivataloknál. A vizsgálat során állapítják meg, valóban bekövetkezett-e az adott területen a jelzett esemény, illetve hogy ennek következtében mekkora lesz a várható hozamkiesés. A kárenyhítési összeg a bejelentések alapján még nem kalkulálható. A kompenzációra azon termelők jogosultak, akik határidőre, szep­tember 15-ig befizetik a kötelező hozzájárulást, időben bejelentik a káreseményt, növénykultúránként a hozamkiesés meghaladja a 30 százalékot, valamint 15 százalékos üzemi szintű hozamkiesést okoz a káresemény. A kérelmeket novemberben kell benyújtani. Az MVH ugyanakkor kiemelte: jobban jár, aki piaci biztosítást is köt, mivel ennek hiányában csak az egyébként nyújtható kárenyhítő juttatás felét lehet kifizetni az uniós szabályozás korlátozásai miatt.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint tavaly mintegy hétmilliárd forintot fizettek ki a gazdáknak a nemzeti kárenyhítési alapból. 2015-ben az aszály okozta a legnagyobb gondot, a kárenyhítési forrásból mintegy 4,1 milliárd forintot tett ki a szárazság miatt igényelt kompenzáció. A kárenyhítési rendszer két pilléren nyugszik: a termelői befizetések mellett a költségvetés nyújt díjtámogatást. Tavalyelőtt a 2015-ös összegnél jóval kevesebbet, 3,1 milliárdot kaptak a gazdák kárenyhítésre.

Az idei kárenyhítési alap kerete várhatóan 24 milliárd forint lesz.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...