Bár a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentős segítségnek tartja az EU-tól kapott mintegy 3 milliárd forintos (9,5 millió eurós) támogatáscsomagot, a Tolna megyei termelők nem ennyire optimisták. De a fényt már ők is látják az alagút végén – írja a teol.hu.

A magyar tejágazat feladata az integráció erősítése a felvásárlási árak emelése az importtejek kiszorítása – mondta Mélykúti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a nyerstej felvásárlási ára tavaly 27 százalékkal csökkent az egy évvel korábbinál, az első hat hónapban pedig még 14 százalékkal csökkent az előző évhez képest, kilogrammonként 72 forintra. A mélypontnak azonban még nem volt vége, jelenleg 65-66 forintot fizetnek a felvásárlók literenként.

A Tolna megyei tejtermelők úgy látják az uniótól kapott mentőöv még nem oldja meg a helyzetet. „Tavaly ősszel is hasonló támogatást adott az unió, ami milliókban kifejezve nagyon jól hangzik, de nézzük mit jelentett a valóságban” – mondta Gamos András, a Paksi Milk Men Kft. ügyvezető igazgatója. Ő már csak azért is óvatos, mert a múlt év őszén beígért hasonló összegű milliókat a következő év március utolsó napján kapták meg. És ők még jobban is jártak mint a tejtermelők egy része, akik nem tagjai semmilyen termelői csoportnak, mert a szervezetlen termelőknél 30 százalékkal több támogatást kaptak. Ez pontosan azt jelentette, hogy literenként 4,38 forintot kaptak. Áprilistól viszont a felvásárló 4 forinttal csökkentette a tej felvásárlási árát. Tehát maradt a 38 filléres emelés, literenként. Idén is hasonló összegre számítanak – mondta az ügyvezető igazgató.

A kivülálló nem igazán tudja, hogyan áll össze a tej termelői ára. Jelenleg 65 forint literenként az alapár, ezért a pénzért a felvásárló elvárja, hogy 3,25-ös tejfehérjével és 3,6-os zsírtartalommal adja le a tejet az állattartó. Ha ennél magasabb a két szint, akkor plusz pénzt kap a termelő. Ma az uniós országok közül hazánk hátulról a második a legalacsonyabb tejár felvásárlói listán. Ennek több oka van, a szakemberek szerint a tejfeldolgozók, tejüzemek nem a termelők tulajdonában vannak (sőt, egyáltalán nincs benne tulajdoni hányaduk), illetve az üzemek korszerűtlenek. Így sok olcsó és silány minőségű import áru érkezik az országba. A magyar tejnek mindössze 60 százalékát tudják csak a hazai piacon értékesíteni, a maradékot pedig megpróbálják a termelők külföldön eladni.

Az országban összesen hét tejtermelői csoport van, közülük az egyik a már említett paksi cég, mely a Dunamelléki Termelői Szövetkezet tagja. Itt összesen 31-en próbálnak meg közösen boldogulni, a csoporton belül 25 kistermelő és 6 gazdasági társaság van a tagok között. A szövetkezetnek százmilliós vagyona van. A tagok tagdíjat fizetnek, idén emeltek éppen 0,50 fillért, literenként, illetve a közös gépek használati díját is megemelték ötven százalékkal. A közös gépek közül a silózást maximálisan kihasználják, illetve a pótkocsikat és a fóliatöltő berendezést. (Szalmabálákat tekernek be vele.) Az egymással szövetkező termelők könnyebben tudják az érdekeiket érvényesíteni a piacon. Az uniós adatok szerint az egy főre jutó ideális tejfogyasztás éves szinten 270 liter lenne, ehelyett a magyarok a 150 literes átlagot érik csak el.

Miközben évről évre nőnek a tejtermelés, tejelőállítás költségei – takarmány, energia, munkabér és járulékai – 2014 óta a tej felvásárlási ára folyamatosan esett. 2014-ben még 110 forintot adtak a felvásárlók egy liter, jó minőségű tejért jelenleg 65 forintot. Közben sok állattartó fel is adta a harcot. Gamos András szerint, mintha látszana már az alagút végén a fény. Abban bíznak ugyanis, hamarosan vége lesz a túltermelési válságnak, mely az egész világot érintette. A fényt az jelenti, hogy az exportőrök már mozgolódnak, megkeresik a termelői szövetkezeteket, így a paksiakat is, és nagyobb összeget kínálnak, literenként mint a hazai feldolgozók. Úgy tűnik, hogy a szerződéses árakat igazítják majd a szpot-árakhoz (éppen aktuális ár), holott az unióban ez a folyamat éppen fordítva van. A lényeg: kimozdulni a mélypontról.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...