A rendkívül jó lengyel almatermés miatt továbbra is nyomottak az euópai árak, némi reményre adhat okot azonban a csökkenő tárolási hajlandóság.

A tavalyi 520 ezer tonnás termés után idén - elsősorban a fagykárok miatt - kisebb, gyenge közepes szintnek megfelelő almatermés várható - derül ki az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) az MTI-hez eljuttatott felméréséből.

Az Apáti Ferenc egyetemi docens, Takács Ferenc, az ÉKASZ elnöke és Fülep Imre, az Almatop Kft. ügyvezetője által készített előrejelzés szerint az áprilisi fagyok, valamint a júniusban és júliusban pusztító jég miatt bekövetkezett minőségi kár miatt az átlagosnál több lesz az ipari alma, és várhatóan jelentősebb hiány lesz az első osztályú étkezési almából.

Magyarországon a 2014-es 900 ezer tonnát meghaladó termés után 2015-ben 520 ezer tonna alma termett, idén ennél valamivel kevesebb várható.

Az európai almapiaci helyzetre kitérve a szerzők megemlítik: a WAPA/Prognosfruit beszámolója szerint az Európai Unió becsült termése 12 millió tonna lesz, ami az elmúlt három év átlagának felel meg. Lengyelországban nagyon jó, mintegy 4,2 millió tonnás termés várható, amelynek 50-60 százaléka kerülhet az étkezési piacra. Olaszországban és Németországban normális-jó termést várnak. Jelentős, 80-90 százalékos terméskiesést okoztak a tavaszi fagyok Ausztriában és Szlovéniában, és Horvátországban is csak  fél termést várnak – ez a három ország összesen 250 ezer tonnás terméskiesést kénytelen elszenvedni.

A gyenge osztrák, szlovén és horvát termés várhatóan élénk keresletet teremt az első osztályú magyar alma iránt, bár az itthoni és a külföldi tárolókban továbbra is elérhetőek a tavalyi készletek. Az idén várható jó lengyel termés és a még mindig olcsó tavalyi lengyel alma ára ugyan jelenleg is nyomja az európai piacot, de felfelé korrigálhatja az árakat a kevés hazai étkezési almatermés és a – tavalyi rossz tárolási eredmények miatti – csökkenő betárolási hajlandóság.

Ősszel közepes árszínvonalra lehet számítani az étkezési almánál, hosszú távon viszont komolyan számolni kell a lengyel alma"nyomasztó" hatásával, amely megfelelő étkezési árualap hiányában még jobban kiszoríthatja a magyar almát nemcsak a belföldi piacokról hanem a hagyományos (román, osztrák és szerb) exportpiacokról is. 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...