Enyhén csökkent tavalyhoz képest a jégverés sújtotta mezőgazdasági terület nagysága, és a kárbejelentések száma, de még így is 44 703 hektárra jelentettek be kárenyhítési kérelmet a jég miatt az idén. A kicsit kedvezőbb országos kép ellenére helyenként, főként Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megye egyes településein súlyos gondokat okoztak a nyári jégesők.

A Földművelésügyi Minisztérium (FM) tájékoztatása szerint jégeső kártétele miatt 2593 bejelentés érkezett augusztus elejéig, ez tavaly 2829 volt. Az érintett terület tavaly augusztus 8-ig 51 074 hektárt tett ki, az egész évben 51 387 hektár volt.

A jégeső az idén eddig 2441 gazdálkodó 12 039 parcelláját károsította. A múlt évben ebben az időszakban 2688 gazdálkodó 12 582 parcellájáról jelentettek ilyet, a teljes évben a parcellaszám 12 672, az érintett gazdálkodóké 2724 volt - közölte a szaktárca.

Jász-Nagykun-Szolnok megye számos településén a jégeső, nemegyszer viharral vagy felhőszakadással párosulva többször okozott károkat júniusban és júliusban – közölte a megyei kormányhivatal osztályvezetője az MTI-vel. Lengyel Tamás elmondta: májustól 192 kárbejelentés érkezett, ebből 401 parcellára (3324 hektárra) jelentettek jégesőkárt, 285 hektárra viharkárt, 192 hektárra felhőszakadáskárt. A szántóföldi mellett a zöldség (105 hektáron) és gyümölcs (3,05 hektáron) területek is károsodtak. Az elmúlt évi több mint háromszorosa, 3801 hektár szenvedett jégeső-, viharkárt. A május végén pusztító, sávosan haladó erős jégverés elsősorban a Jászságban, illetve Szajol és Kengyel közigazgatási területén károsított, főként az őszi vetésű kultúrákat.

Mind a négy Veszprém megyei történelmi borvidéken károkat okozott a júliusi jégeső mintegy kétezer termelőt érintve, a legsúlyosabban Nagy-Somló károsodott, ahol az 500 hektárnyi termés felét elverte a jég – tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. Radovits Tibor elmondta: a 900 hektáros Balatonfüred-Csopak borvidéken 180 hektárt teljesen megsemmisített a jég, 500 hektáron pedig a termés 10-50 százalékát verte el, Pécselyen 45, Balatonszőlősön pedig 25 hektár szőlő semmisült meg. Nagy károk keletkeztek Vigántpetend, Monostorapáti és Tés térségében is, Badacsony viszont kevésbé károsodott. Hozzátette: mivel csak a kárenyhítési alaphoz bejelentett termelők adatai ismertek, ezért a valós kár feltehetően még nagyobb.

A jégeső a szőlőn kívül főleg azokat a bakonyi településeket érintette érzékenyen, ahol még nem fejeződött be az aratás, ezen kívül kárt tett gyümölcsösökben, szántóföldeken is, ezekről a károkról azonban még nincs pontos felmérés – fogalmazott Radovits Tibor. Szerinte az elmúlt több mint 3 és fél évtized alatt csak egy-két az ideihez fogható jégkár sújtotta a térséget, hozzátéve, hogy a júliusi vihar azért okozott ekkora károkat, mert az átlagosnál nagyobb, dió nagyságú, roncsoló szélű jéggel érkezett.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 112 települést érintettek a júniusi vihar- és jégkárok, az adatok szerint a határidőig 996 gazdálkodó élt a kárbejelentés lehetőségével összesen 14 334 hektárra. A legtöbb bejelentést Csengerből (1409 hektár), Csengersimából (768 hektár) és Csengerújfaluból (723 hektár) tették meg a termelők. A jégeső 3750 hektár kukoricát, 2823 hektár napraforgót, 1402 hektár őszi búzát és 1021 őszi tritikálét károsított a bejelentések szerint – közölte a kormányhivatal.

A gyümölcsültetvények közül az alma szenvedte el a legnagyobb kárt, összesen 1900 hektárt vert el a jég, ezt követi a szilva 288, a meggy 244, a dió 228 és a körte 171 hektárral. A hozamkiesés több helyen nem éri el a harminc százalékot, így a termelő nem jogosult kárenyhítési juttatásra. A gyümölcsösökben a jégverés elsődleges hatásaként minőségi, másodlagos hatásaként mennyiségi kár keletkezett, jelentős költségnövekedéssel kell számolni a fákon keletkezett sebzések kezelése miatt is.

Csongrád megyében a zöldség- és gyümölcskultúrákban kiterjedt károkat nem okozott a nyár közepi szeszélyes időjárás, de voltak olyan kisebb ültetvények, amelyeken komoly pusztítást végzett a jég – tájékoztatott Kispál Ferenc, a NAK megyei elnöke. A mórahalmi járásban Ásotthalom közelében ért mintegy 15 hektáros szőlőültetvényt jég 15-30 százalékos terméscsökkenést okozva. Szentes és Csongrád térségében a szántóföldi zöldségekben - káposzta, kínai kell - keletkeztek károk, de ezek egyike sem okozott 30 százalékos árbevétel-kiesést. Balástya környékén a burgonya- és fűszerpaprika-ültetvényeken, az őszibarackosokban és a szilvában okozott károkat a vihar és a jégeső. A gyümölcsösökben a termés minősége romlott lényegesen a jég ütötte sebek miatt, a szőlőkben pedig a megsebezett szemeket a méhek és darazsak károsítják majd.

Győr-Moson-Sopron megyében a nyár eleji viharok főleg jégverés formájában okoztak károkat. Mecséren húsz hektár kukoricát vert el a jég, a kár mértéke száz százalékos volt. Lövőn hét hektár őszi búzának a fele károsodott, Jánossomorján negyven hektár facéliának (mézöntőfű - dísz- és haszonnövény) a 80-100 százaléka semmisült meg – mondta Németh Gergely, a NAK megyei szervezetének elnöke.

Kapuváron 16 hektár őszi búzát jelentettek 30-40 százalékos kárral, Újkéren negyven hektáros területen szenvedett jégkárt a búza, a repce, valamint a zöldségfélék. Lébényből és Tárnokrétiből is jelentettek összesen 19 hektár területről olyan facélia és mák ültetvényeket, amelyek károsodása negyven százalékos.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...