Egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igényű málnatermesztés – állítják a termelők, akik közül sokan ültetvényük felszámolását fontolgatják. Ha meg is teszik, eltűnik a magyar málna a piacról, az ipari felhasználásra szánt gyümölcs helyett ugyanis csak néhány hektárnyi, piacra szánt málnaültetvény maradhat meg az országban, amellyel hobbiszinten foglalkoznak az őstermelők – írja a Magyar Idők. Az elmúlt években jelentősen csökkent a termőterület, s míg például Szerbiában fillérekért dolgoznak a szedők, és 60 forintért veszik át kilóját, addig nálunk csak a szedési költség 120 forint.

Töredékére csökkent a málna hazai termőterülete az utóbbi években, a gazdálkodók ma alig hétszáz hektáron foglalkoznak a kedvelt bogyós gyümölcs termesztésével. A következő években pedig vélhetően a maradék ültetvényt is felszámolják. Ezzel gyakorlatilag megszűnik a hazai málnatermesztés – mondta el a lapnak Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. A gyümölcstermelői főbizottság vezetője szerint az ipari felhasználásra – fagyasztott vagy lémálna – szánt gyümölcs biztosan eltűnik a piacról, egyedül a hobbi szinten, őstermelőként termelt friss, piacra szánt málna maradhat meg, országosan néhány hektáron.A gyümölcspiaci szakember szerint ennek oka egyrészt, hogy nincs aki foglalkozzon a korábban házak mellett termesztett növénnyel, ahogyan a nagyobb ültetvényekre sem találnak megfelelő számú munkást a termelők. Az árak pedig olyan alacsonyan vannak, hogy a még meglévő dolgozók bére is egyre nagyobb arányt képvisel a termék árában, ezzel csökkentve a termelés jövedelmezőségét. A hatszáz forintért értékesíthető málna kilójából például kétszáz forintot tesz ki a betakarítási költség.

Egyre kevésbé éri meg a bogyós gyümölcsökkel foglalkozni, a munkaerőköltség ugyanis – ha egyáltalán találunk embert, aki hajlandó dolgozni – egyre nagyobb részt vesz el a termék értékesítéséri árából – hívta fel a figyelmet Csizmadia György. Ezzel szemben Szerbiában, Romániában és Ukrajnában fillérekért dolgoznak az emberek az ültetvényeken. Míg Szerbiában hatvan forintért veszik át például szeder kilóját, nálunk csak a szedési költség 120 forint. A probléma tehát nemcsak a málna, hanem a nagy kézimunkaerő-igényű gyümölcsök mindegyikénél jelen van.

Éppen ezért a szakember szerint ezek a növények lassan eltűnnek majd a magyarországi palettáról. Az árszínvonal behatárolja a termelők lehetőségeit. Hosszú távon nem tudjuk felvenni a versenyt azokkal az országokkal, ahol százötven-kétszáz forintért termeltetik meg kilónként a szamócát a vállalkozások, a budapesti nagybani piacon pedig négyszáz forintért kínálják a gyümölcsöt – jegyezte meg. Elmondta: a helyzetre gyakorlatilag nincs megoldás, a növekvő munkaerőköltségeket a fogyasztók nem fizetik meg. Ha ezer forint helyett kétezer forintért tudnánk eladni például a szamócát, akkor megérné ezzel foglalkozni, a vásárlók azonban egyelőre nem fogadják el az áremelést – tette hozzá.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a kilencvenes évek elején még 27 ezer tonna málna termett egy évben hazánkban, mára viszont a teljes megtermelt mennyiség másfél-kétezer tonnára csökkent. A legnagyobb termőterületek a Börzsöny hegység lábánál, valamint Nógrád, Pest és Somogy megyében találhatók. A málna nagyon érzékeny gyümölcs, a magyarországi klíma, az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, megéghetnek a bogyók. Sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem tűri jól. Az idén rövidebb málnaszezonra lehet számítani, a többnapos esők, a viharok károkat okoztak az ültetvényekben. A friss és a fagyasztott málnára vonatkozó külkereskedelmi egyenlegünk évek óta negatív. A kivitel folyamatosan csökken, tavaly több mint nyolcvan százalékkal, 2,9 tonnára zuhant az előző évihez képest. Az AKI adatai szerint 2011-ben még több, mint száztíz tonnát szállítottunk a külpiacokra, 2014-ben viszont már csak húsztonnányi magyar málna került az export partnerekhez.

Az unió legnagyobb málnatermelője Lengyelország, ahol a szakértők százezer tonna termést várnak az idén. A kontinens másik nagy málnatermelő országa Szerbia, ahol a málna a legnyereségesebb exportcikkek egyike. Tavaly rekordmennyiséget, mintegy 110 ezer tonna málnát takarítottak be a szerb gazdák. Az ország egyes térségeiben a májusi hó, hóvihar okozott károkat a málnaültetvényekben, ezért 20-25 százalékkal kevesebb málna teremhet 2016-ban az előző évihez képest. A legnagyobb felvásárló friss és fagyasztott málna esetében is Németország.