Nyüzsögnek a poloskák, az amerikai lepkekabóca pedig szinte valamennyi növénykultúrában tömegesen fordul elő – írta a Magyar Hírlap. Kertekben és szántóföldeken a különböző bagolylepke fajok tömeges rajzása figyelhető meg.

A bagolylepkefélék közül a fény- és feromoncsapdák leggyakrabban a C-betűs, a gamma bagoly, a felkiáltójeles, a vetési bagoly, a somkóró bagoly és a saláta-bagolylepke imágóit fogják, de emellett ugrásszerű emelkedés tapasztalható a gyapottok bagolylepke esetében is – mondta el a Magyar Hírlapnak Aponyi Lajos, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara főtitkára. Hozzáfűzte: a felsorolt lepkefajok közül jelenleg a gyapottok bagolylepke okozhatja a legnagyobb károkat. Az előző nemzedék kártétele a korábbi időszakban inkább csak a különböző termesztési célú kukoricákban és néhány szabadföldi zöldségfélében jelentett problémát, elsősorban a szabadföldi paradicsom, a paprikafélék és a zöldbab esetében. A jelenlegi tömeges rajzásból a hernyók kelése ezekben a napokban történik, tehát a veszélyeztetett növénykultúrákat rendszeresen ellenőrizni kell, és az első hernyók megjelenésétől kezdődően folyamatosan védekezni kell. Aponyi Lajos hangsúlyozta: jó hatékonysággal csak a fiatal lárvák ellen lehet védekezni, mert az idősebb egyedek rejtetten, a termések belsejében károsítanak. Dísznövények közül jó jelzőnövénynek számít a muskátli, amelynek a virágzatát előszeretettel fogyasztják a hernyók.

Nyár vége felé terített asztal várja az őshonos és inváziós kártevőket a kertekben. A növényorvosi kamara főtitkára megjegyezte: az idei esztendő igen kedvező feltételeket teremtett a különböző károsítók megjelenésére. Az amerikai lepkekabóca szinte minden növénykultúrában tömegesen fordul elő, és mivel egyre nagyobb károkat okoz, folyamatosan védekezni kell ellene. Ezt megnehezíti az a vattacsomó kinézetű viaszváladék, amelynek védelmében szívogatja az áldozatul esett növényeket. Ez a viaszbevonat megvédi a rovarölő készítmények hatásától is, ha nem tesznek nedvesítő szert a permetlébe. Csak felszívódó hatású készítményekkel lehet hatékonyan védekezni az amerikai lepkekabóca ellen a kertekben. Akkor érhető el jó eredmény, ha egy időben az egész kertet lepermetezik, mert így megszüntethető az átfertőzés az egyik növényről a másikra.

Aponyi Lajos jelezte: a zsendülő terméseken egyre nagyobb számban jelennek meg különböző poloskafajok, amelyek kellemetlen szaguk mellett szívogatásukkal nagymértékben rontják az áru élvezeti és gazdasági értékét. A hazánkban őshonos poloskafajok mellett külön is ki kell emelni a zöld vándorpoloskát és az ázsiai márványospoloskát. Mindkettő inváziós kártevőnek számít. Ez azt jelenti, hogy más térségekből jellemzően a turizmussal, a globális kereskedelemmel kerültek Magyarországra a 2000-es évektől kezdődően. A zöld vándorpoloska megjelenése 2002-re, az ázsiai márványos poloska első hazai előfordulása 2013-ra tehető. A növényorvosi kamara főtitkára hozzátette: gyakorta jelennek meg lakásokban is, ahol jelenlétükkel és testváladékukkal okoznak kellemetlenséget. A legnagyobb gondot azonban szívogatásukkal okozzák, mert a károsított termésen maradandó nyomokat hagynak, illetve élvezhetetlenné teszik azt. Mindkét poloskafaj igen sokrétű tápnövénykörrel rendelkezik, amelybe a gyümölcs-és zöldségféléken túlmenően számos dísznövényfaj is beletartozik. Az ázsiai márványos poloska tápnövényköre meghaladja a százat, és a zöld vándorpoloskáé is hasonló nagyságrendű. Kertben való megjelenésük esetén felettébb ajánlatos védekezni ellenük, jelenleg ugyanis természetes ellenségük nincs Magyarországon.

A kamarai főtitkár megjegyezte: ugyancsak inváziós kártevő a harlekin katica is, amely mesterséges betelepítés révén jutott az európai kontinensre, ahol aztán igen gyorsan vált hasznos levéltetű predátorból kellemetlen konkurensévé az őshonos katicabogár fajoknak. Ráadásul ősszel táplálék híján szívesen belekóstol az érőfélben levő gyümölcsökbe és a szőlőbe. Ha bekerül a mustba is, kellemetlen mellékízt kölcsönöz a bornak. Mellesleg a harlekin katica is szívesen beköltözik télire a lakásokba, nem kis kellemetlenséget okozva szagával és harapásával.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...