Bár a források rendelkezésre állnak, és Magyarországnak 2015. augusztus 10-e óta elfogadott Vidékfejlesztési Programja van, 2016-ban nem lesz kifizetés – állítja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ). Az uniós programból három év telt el, de gyakorlatilag még pályázat elbírálására sem került sor.

Idén január elsejétől elvileg fizethetőek lennének az új Vidékfejlesztési Program támogatásai, de támogatási szerződés, vagy okirat nélkül erre nincs lehetősége a kormányzatnak – áll a MOSZ elnöke, Nagy Tamás által jegyzett közleményben. Mivel a döntések két kivételtől eltekintve – agrár-környezetgazdálkodás és ökológiai gazdálkodás – a mai napig nem születtek meg, így az idei évre tervezett több mint 200 milliárd forint támogatási összeg nem kerül kifizetésre.

A ciklus feléhez közeledve a tervezett pályázatok kicsivel több, mint fele jelent meg, mely a források körülbelül háromnegyedét jelenti. Számos vidékfejlesztési szereplő számára eddig még nem jelentek meg a várva várt kiírások (mint például a LEADER, erdészeti támogatások, minőségi rendszerek). Az eddig megjelent pályázati felhívásokat több mint 150 alkalommal módosították.

A gazdálkodók számára segítséget nyújtó szaktanácsadás támogatása és a tanácsadók képzése kellett volna, hogy az első felhívások között jelenjen meg, ezzel szemben 2017-ig valószínűleg nem indul el a támogatott szaktanácsadási rendszer.

A beruházási támogatásokra január óta lehet benyújtani pályázatokat. Immáron 7-8 hónapja várják a döntést a pályázók. Az építési beruházások összetettsége, az eljárási szabályok változásai miatt, a 2016-ra tervezett beruházások jobb esetben elhalasztásra kerülnek 2017-re. Az őszre tervezett ültetvény-telepítésekből vélhetően szinte semmi sem fog megvalósulni. A beadott pályázatok többsége esetében még a helyszíni szemlék, hiánypótlások, adategyeztetések sem kezdődtek el, nem hogy rangsor állítására, illetve döntésre került volna sor.

Ahol már van rangsor (trágyatároló esetében már több hónapja) ott sem sikerült döntést hozni és eredményt hirdetni.

A diszkriminatív feltételek meghatározása miatt a prioritást élvező ágazatok – állattenyésztés, kertészet – résztvevői kerülnek hátrányos helyzetbe a források elosztása miatt. Az érdekképviselet felteszi a kérdést: nem a nagy foglalkoztatású ágazatok támogatása a cél?

A MOSZ szerint azonnal cselekedni kell, és főbb problémák, melyek megoldásában azonnal cselekedni kell, és fel kell gyorsítani a pályázatok feldolgozását, az Irányító Hatóságnak pedig mielőbb döntéseket hozni, hogy elindulhassanak a kifizetések. Módosítani is kell a Vidékfejlesztési programot, hogy végrehajtható legyen a források igényekhez történő igazítása. Az érdekképviselet szerint például nonszensz, hogy az állattenyésztés fejlesztésére 70 milliárd forintot terveztek a 2007-2013-as 280 milliárd forinttal szemben, miközben a 2016-ban beérkezett igények meghaladják a 200 milliárd forintot.

A MOSZ szerint a például a Standard Termelési Értéknél felállított diszkriminatív feltételeket meg kell szüntetni, és a hazai mezőgazdaság szerkezetével, adottságaival, szükségleteivel szinkronba kell hozni a feltételeket. zeken felül pedig – ahogyan az a Partnerségi Megállapodásban is szerepel – a jelenleginél bővebb érdekegyeztetést kell folytatni, és meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy csak egy szűk, „láthatatlan” kör vehet részt a pályázatok kidolgozásában. Fel kell oldani a hivatalok közötti koordinációs problémákat. A túl sok résztvevő között nehezen haladnak az ügyek.

A MOSZ úgy véli, hogy bár a Vidékfejlesztési Programról szóló minisztériumi PR cikkek óriási sikerről szólnak, a gazdálkodók szemszögéből a program végrehajtása egyáltalán nem így értékelhető, és végre nem csak meghirdetni, hanem végrehajtani is kellene a Vidékfejlesztési Programot – áll a közleményben.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...