A magyar gazdálkodók több jogcímen, nagyobb összegeket kapnak előlegként az európai uniós agrártámogatásokból az év hátralévő részében – mondta Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke egy Mezőfalván rendezett gazdafórumon.

Gyuricza Csaba közölte, hogy összességében 420-430 milliárd forintot tesz ki az éves agrártámogatás, ebből szeretnének legalább 200 milliárd forintnyi előleget év végéig kifizetni. Megjegyezte, hogy az Európai Unió legfeljebb 70 százalékos előlegfizetést engedélyez. Tavaly az unió minden más országánál több, szám szerint nyolc jogcímen utaltak előleget. Idén előlegfizetéseket indítanak mezőgazdasági kistermelői, tejhasznú tehéntartás, fiatal mezőgazdasági termelők, egységes területalapú támogatás (SAPS), zöldítés, hízott bikatartás jogcímeken.

Az elnök említést tett a magyar állam támogatásairól is, melyek 65-75 milliárd forintot tesznek ki és ebből az elmúlt napokban kétmilliárd forintot jóváhagytak. A nemzeti méhészeti programra egymilliárd forintot, a zöldség-gyümölcs ágazatnak 257 milliót, sertés jóléti intézkedésekre 303 milliót, tenyésztőszervezeteknek 226 milliót, kedvezményes állatorvosi szolgáltatások támogatására 109 millió forintot fizettek ki.

Gyuricza Csaba beszélt a termeléshez kötött támogatásokról is. Példaként említette a szójatermesztés pótlólagos támogatását, melynek köszönhetően látványosan fellendült a szójatermesztési kedv. Tavaly a termőterület a korábbi 47 ezer hektárról 76 ezerre nőtt, idén azonban átgondoltabbak voltak a szójatermesztést választók, mert csak 51 ezer hektáron vetettek.

Elmondta, hogy az Európai Unió által a krízistartalékba helyezett összegeket október 15-ig fizeti ki az MVH. A mezőgazdasági termelést érintő válságok kezelésére szánt fedezetet idén nem használták fel, ezért hazánk csaknem 4,2 milliárd forintot fizet ki a kétezer eurónál több, éves támogatást igénylő gazdáknak.

Legény Ágnes, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) pályázati szakértője az aktuális és jelenleg beadható pályázatokról adott tájékoztatást. Ezek között említette a vízgazdálkodási, a kertészeti műveleteket elősegítő (gyógynövény, gombaház-hűtőház, üvegház), az állattenyésztést célzó (juh- és kecsketelep, valamint általános állattartótelep), vagy a mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó támogatásokat.

Zászlós Tibor, a Mezőfalvai Zrt. vezérigazgatója, a NAK mezőgazdaságért felelős országos alelnöke elmondta, hogy a gazdafórum célja Fejér megye fejlődésének előmozdítása, amely a mezőgazdaság és az agrártársadalom nélkül elképzelhetetlen. Célnak nevezte, hogy az ország GDP-növekedéséhez a gazdák is minél inkább hozzájáruljanak, ám ehhez szerinte elengedhetetlen a meglévő problémák orvoslása, a megfelelő üzletmenet és a döntéshozókkal fenntartott folyamatos kapcsolat – áll az MTI tudósításában.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...