A világ megműveletlen szántóterületének 60-65 százalékával és a megújuló édesvíz készletek tizedével Afrika óriási mezőgazdasági potenciállal rendelkezik. A kontinens mezőgazdasági termelése az elmúlt 30 évben 160 százalékkal bővült, és az élelmiszeripar is erőteljes fejlődés előtt áll. – írja a Syngenta blogja

Az előrejelzések szerint a Föld lakossága 2050-re meghaladja a 10 milliárdot. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ezért úgy tartja, hogy legalább 70 százalékkal kell növelni a globális élelmiszertermelést. „Képesek is vagyunk erre és boldogok lennénk, ha táplálhatnánk a világot” – jelentette ki a Tanzániában évente 4 millió kilogramm teát termelő Raajeev Bopiah, az East Usambara Tea Company vezérigazgatója, hozzátéve: „csak tudásra és tőkére van szükségünk”.

De nem csak ezekre, hanem átjárható határokra is szükség lenne többek között. A kontinens 55 államából csak 13-be lehet belépni vízum nélkül, vagy a határon igényelt vízummal. A tengerparttal nem rendelkező országok vállalkozásai különösen arra panaszkodnak, hogy a termékek eljuttatása a kikötőkbe olyan hosszadalmas, hogy sok esetben jelentős veszteséget szenvednek el a késlekedés miatt.

„A szállítás Afrikában bonyolult, költséges és néha kockázatos. A határokon való hosszadalmas várakozás alatt romlik az áruk minősége” – mondta Ahmad Ibrahim, a szezámmag és a földimogyoró kereskedelemben érdekelt ugandai African Alligator vezetője. A FAO adatai szerint a világszerte előállított élelmiszerek 30 százaléka veszendőbe megy, egyszerűen azért, mert megromlanak.

A kikötők túlterheltségét jellemzi, hogy az első fél évben egy a szárazság sújtotta Etiópiának szánt segélyszállítmány hetekig várt a tengeren, mert Dzsibuti kikötője nem tudott megbirkózni a 10 hajóval érkezett 450 ezer tonna búzával. Emellett Afrika-szerte kevés a gabonaraktár, a kiszámíthatatlan áramellátás pedig arra kényszeríti az élelmiszergyártókat, hogy drága dízelüzemű generátorokat használjanak.

„A nem megfelelő tárolás miatt a kontinensen évente 4 milliárd dollár értékű élelmiszer, illetve élelmiszer-alapanyag semmisül meg” – jelentette ki Richard Munang, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának egyik vezetője.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...