A több mint 1,8 millió tonna betakarított terménnyel Magyarország termelte a legtöbb napraforgót az Európai Unióban – számolt be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára csütörtökön a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Dunaharasztin tartott szakmai fórumán.

A tavalyi visszaesés után az idei első fél évben már közel 11 százalékos a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének növekedése, és a várakozások szerinti második fél évi eredményekkel „a mezőgazdaság nagy mértékben lesz részese” az idei, várhatóan 2,5 százalékos GDP-bővülésnek.     

Az agrár külkereskedelem az első hét hónap adatai alapján várhatóan eléri a 2015-ös mintegy 8 milliárd eurós exportszintet - mondta, megjegyezve: az agrártermékek részesedése a külkereskedelmi forgalomból az első 7 hónapban mintegy 8,5 százalék, a külkereskedelmi aktívumból 26 százalék fölött van. A nyári betakarítás hozamai minden növény esetében nőttek.     

Az őszi betakarítás friss adatairól szólva elmondta: a kukorica betakarítása félidőben jár, az átlagtermés jelenleg 8,3 tonna hektáronként, így „bőven 8 millió tonna felett lesz a kukoricatermés idén”. Szintén jó termés várható burgonyából, valamint cukorrépából. A vetési munkákról szólva jelezte, hogy a repcéé befejeződött, az árpa 80, a búza 50 százaléknál tart.     

Czerván György kiemelte, hogy a KSH júniusi adatai szerint a szarvasmarha-állomány 832 ezer volt, amely 1,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a tehénállomány 377 ezres száma az egy évvel korábbihoz képest 2,5 százalékos növekedés, míg a tejelő állomány 214 ezer volt, 1 százalékkal több a tavalyinál.

A sertésállomány a piaci válság következtében némileg - 3,2 százalékkal - csökkent az előző méréshez képest. A sertéspiacon helyreállt a kereslet, új piacok jelentek meg, és „az utóbbi 5 hónapban egyharmaddal emelkedett a felvásárlási ár” – jegyezte meg. 

A tejpiacon kedvező fejleménynek nevezte, hogy az elmúlt időszak növekvő nemzetközi keresletének köszönhetően emelkedésnek indult a tej termelői ára, továbbá emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány az idei évben 63,5 milliárd forintot biztosít az ágazat helyzetének stabilizálására. 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...