Kiemelkedő minőségű sertéshús előállításához szükséges növénytermesztési és takarmányozási technológiákat dolgoz ki a Bóly Zrt., a Kaposvári Egyetem (KE) és a Debreceni Egyetem (DE) alkotta konzorcium 2020-ig – mondta Ádám János, a Bóly Zrt. vezérigazgatója, az európai uniós és költségvetési támogatást élvező mintegy 3,3 milliárd forintos projekt nyitóeseményén.

Így a jövőben több és jobb minőségű sertéshús kerüljön a magyar fogyasztók asztalára és a külföldi piacokra – mondta Ádám. Megjegyezte, a Bonafarm-csoport, amelynek a mostani kutatási programot 1,4 milliárd forinttal segítő Bóly Zrt. is tagja, elkötelezett az ágazat fejlesztése mellett. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 30 milliárd forintot költöttek sertéstelepek korszerűsítésre, genetikaváltásra, tudástranszferre, s hamarosan megkezdik a termelést Mohácson, az ország egyik legkorszerűbb vágóhídján.

Tossenberger János, a KE agrártudományi karának dékánja közölte, a program huszonhat önálló kutatási feladatból áll. Olyan magas beltartalmi értékű, tápláló takarmányokat keresnek, illetve olyan takarmány-előállítási technológiákra fókuszálnak, amelyek a leginkább megfelelnek a sertéstartás igényeinek.

A klímaváltozás hatásait is szem előtt tartó munka során megvizsgálják a Magyarországon köztermesztésben lévő búza-, kukorica-, árpa- és szójafajtákat, tápanyag-, aminosav- és emészthető nyersfehérje-tartalmukat. Kiemelt figyelmet szentelnek a takarmányok toxinmentességének, a húsminőség, üzemiteljesítmény-vizsgálatoknak.

Komlósi István, a DE agrártudományi karának dékánja azt emelte ki, hogy a konzorciumi együttműködés a tagok erősségeire épít: a Debreceni Egyetemnek a növénytudományban, a Kaposvári Egyetemnek az állattudományban vannak kiváló eredményei, a Bonafarm-csoport pedig felismerte, hogy kutatási eredményeket nemcsak megrendelni érdemes, hanem részt venni is azok elérésében.

A jelenleg 3 millió egyedből álló magyarországi sertésállomány takarmányigénye meghaladja az évi 1,2 millió tonnát. Ez a kormányzat sertéságazat-fejlesztési programjának sikere esetén elérheti a 2,5 millió tonnát – írja az MTI.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...