A törvény által megszabott november végi határidőre 5005 kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be a gazdálkodók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) – közölte a szervezet a Világgazdaság megkeresésére. Ez a szám nagyságrendileg azonos a tavalyival.

Kiugró számban nyújtottak be kérelmeket a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Bács-Kiskun megyei gazdák, szám szerint 2014, illetve 800 darabot. A tavaly november 1-jétől idén október 31-ig terjedő időszakot felölelő kárenyhítési évben országosan közel 11 ezer bejelentést tettek a gazdák. Legtöbben, mintegy 6500 alkalommal, tavaszi fagykárt jelentettek, ezt követte csaknem háromezer bejelentéssel a jégesőkár.

A 11 ezres kárbejelentés és az alig több mint ötezres valós kárigény közötti különbséget az magyarázza, hogy a gazdálkodóknak a kárenyhítési igényüket 15 napon belül be kell jelenteniük. Kárenyhítő juttatásra viszont attól válnak jogosulttá, ha a káresemény miatt legalább 30 százalékos hozamcsökkenés következett be a teljes művelt területre vonatkoztatva, vagy üzemi szinten 15 százalékos a hozamkiesés az előző évihez képest. Az agrár-kárenyhítési rendszerben a termelők kárenyhítési hozzájárulást fizetnek, amelynek mértéke ültetvény és szántóföldi zöldség esetében hektáronként háromezer forint, míg egyéb szántóföldi kultúra esetében hektáronként ezer forint. A termelő, ha a hozamértékének legalább 50 százalékára valamilyen mezőgazdasági biztosítással rendelkezik, akkor a hozamérték-csökkenés 80 százalékát, ha ilyennel nem rendelkezik, akkor a 40 százalékát kaphatja meg kárenyhítő juttatásként a tárgyévet követő év márciusában.

Tekintettel arra, hogy a kérelmek elbírálása csak a benyújtási időszak lezárása után indulhat meg, arra vonatkozóan még nem rendelkeznek információval a hatóságok, hogy összességében mekkora összeget kell majd kifizetniük. Az biztosnak tűnik, hogy forráshiánnyal nem kell számolni, a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló közel 23,5 milliárd forintos forrásnál lényegesen alacsonyabb a bírálat előtt álló kérelmekben szereplő összes támogatási igény. Ezért – az MVH szerint – a kárenyhítés a maximális mértékű lehet majd.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...