A 2004-es uniós csatlakozás okozta változásokhoz hasonlította Gyuricza Csaba, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke azokat az újdonságokat, amelyekhez a gazdáknak és a hivatalnak is alkalmazkodnia kell az új támogatási ciklusban. Az Agrár-Béta Mezőgazdasági Kft.-nél, Dombóvár Birkamajorban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: az MVH a gazdabarát hivatal képének erősítésére törekszik; ennek érdekében több jogszabályváltozást kezdeményeztek, hogy a módosításokkal a támogatásokat igénylők dolgát is megkönnyítsék. Az MVH-elnök összességében eredményesnek nevezte a kérelmek kitöltését és benyújtását, annak ellenére, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) a korábbiakhoz képest több nehezítést tartalmazott.

„A támogatások beadása és a kifizetések között kevesebb figyelem irányul az MVH munkájára, pedig ez is egy fontos időszak, az ellenőrzések ideje” – mondta Gyuricza, magyarázatot adva kihelyezett tájékoztatója időzítésére. A területalapú támogatásoknál az ellenőrzések júliusban kezdődtek, és szeptember végéig tartanak. Ennek sikeressége a gazdák számára is fontos, mert csak az ellenőrzések befejezése után kezdődhetnek meg a kifizetések. Az adminisztratív kontrollon felül a területalapú támogatások mintegy 10 százalékát a helyszínen is ellenőrzik. Azért is fontos, hogy ne legyenek nagy arányú hibás igénylések, mert akkor a helyszíni ellenőrzések arányát sem kell növelni, így nagyobb esély van az előlegfizetésre. Az MVH új vezetése fontosnak tartja, hogy a megszokott időben, októberben már támogatási előleghez jussanak a gazdák, ezért hosszabbították meg csupán egy héttel a beadási határidőt – noha az EU egy hónapot engedélyezett volna –, mert így időben végezhetnek az ellenőrzéssel, és indíthatják az előlegfizetést.

Az ellenőrzések sikerét azzal is igyekszik megalapozni a hivatal, hogy kommunikációs képzést szervezett az ellenőröknek, a létszámukat pedig 60 fővel megemelte. Gyuricza Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy hibás igénylés esetén, amíg a szabálytalanságról nem értesítette a hivatal, addig az ügyfél szankció nélkül visszavonhatja azt. Az elnök a tipikus kérelmezői hibák között említette a túligénylést, vagyis amikor a jogosultnál nagyobb területre kértek kifizetést.

Több tízezer gazdát érintő könnyítésként jellemezte Gyuricza Csaba azt a jogszabály-módosítást, amely szerint a jogszerű földhasználat igazolására tulajdoni lap, illetve haszonbérleti, felesbérleti, részesművelési, szívességi földhasználati vagy alhaszonbérleti szerződés is alkalmas, és a közeli hozzátartozó is jogszerű földhasználónak tekintendő.

A legtöbb kétséget okozó új elem a zöldítés volt, amihez a területalapú támogatási összeg 30 százaléka kapcsolódik. Gyuricza megemlítette, hogy Magyarország több tagállammal ellentétben – a kőfalak kivételével – minden lehetőséget megadott a gazdálkodók számára az ökológiai fókuszterület- (EFA) elemek kijelöléséhez. A gyakorlatban ugyanakkor az igazolódott, hogy három elem – nitrogénkötő növények, illetve ökológiai másodvetésű növények termesztése, valamint parlagterület kialakítása – vitte el az EFA-elemek több mint 90 százalékát. „Idén még nincs szankció a zöldítési hibák miatt” – hívta fel a figyelmet.

A zöldítés hatása mindenesetre már most látszik a vetésszerkezeten: a szója vetésterülete ugyanis a korábbi szokásos 30-35 ezer hektárról idén több mint 72 ezer hektárra nőtt. Gyuricza szerint ez felmehet 100 ezer hektárra is, már csak az a kérdés, hogy a fel tudnak-e készülni a megnövekedett igényekre. Idén nem sikerült – jegyezte meg az MVH-elnök.

A további támogatásokról szólva elmondta, hogy a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására közel hétezer kérelem érkezett. Az MVH formai és tartalmi szempontból is fokozottan ellenőrzi a kérelmeket, hogy elkerülhessék az esetleges visszaéléseket. Az elnök a jelenlegi keretek között 800-900 támogatási döntésre számít.

Augusztus 15-éig él a lehetőség a kistermelői támogatási rendszerbe való belépésre. Az egyszerűsített feltételek mellett évi 500-1250 euró támogatásra jogosító rendszerbe eddig 50 ezren jelentkeztek. A szakértők számításai szerint 5,5-6 hektáros területig érdemes belépni ebbe a támogatási formába. Ezzel kapcsolatban akadnak félreértések is. Gyuricza erre példaként azt a termelőt hozta fel, aki 288 hektáros területtel igényelte a kistermelői támogatást, noha területalapú támogatásként 20 millió forint körüli összegre lenne jogosult.  

A 2007–2013-as agrártámogatási ciklus – Darányi Ignác Terv - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program – zárásával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az MVH-nak 2015. december 31-éig ki kell fizetnie az minden ehhez az időszakhoz kötődő beruházási támogatást. Ez még nagy feladatot jelent a hivatalnak és az ügyfeleknek egyaránt – hiszen utóbbiaktól augusztus végéig még 7-8 ezer támogatási kérelmet várnak.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...