Nem okozott drámát az először Békés és Csongrád megyében, majd az ország már területein is fellépő rejtélyes kalászfehéredés, mert országosan csupán a búzakalászok 3 százalékán jelentkezett. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság bejelentette, hogy fokozottan ellenőrzi gabonák mikotoxin-szennyezettségét, amelyért néhány fuzáriumfaj lehet a felelős. Az eddigi vizsgálatok szerint a a minták nagy részének feldolgozása után megállapítható, hogy a belső fuzárium-fertőzöttség 9,53 százalékos, ami nem tér el az előző években tapasztalt átlagos értékektől.

Közel 25 ezer hektáron zajlottak le az őszi búza-táblákon hirtelen fellépő kalászfehéredés felmérésére elrendelt vizuális szemlék – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Július elején a hivatal az agromonitor.hu kérdésére még azt közölte, hogy nem tudni, vajon mi okozza a több megyében is feltűnt búzakalász-fehéredést, csak annyi bizonyos, hogy a tünetek hasonlóak a fuzárium-fertőzéskor tapasztalhatókhoz, de rovarkártételhez is, miközben kalászok felszínén nem tapasztalható a fuzáriumos búzákra jellemző penészkiverődés. Azóta viszont arra a következtetésre jutott a NÉBIH, hogy a kalászfehéredésért több tényező együttesen felelős: a magas talajvízszint, majd a szárazság- és a hőstressz és az ezekkel párhuzamosan megjelenő fuzárium fertőzés. Az ugyanakkor megnyugtató, hogy a kifehéredett kalászok aránya országosan mintegy 3 százalék volt.

Közben zajlik az idei termés vizsgálata is, amelynek keretében az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság fokozottan ellenőrzi az idei betakarítású gabonaféléknél a mikotoxin szennyezettséget. „A termékek biztonságáért elsődlegesen felelős élelmiszerlánc szereplőként, kötelesek hatékony önellenőrzési rendszert működtetni, többek között a mikotoxin szennyezés megelőzése érdekében is” – hívja fel az élelmiszer- és takarmány-előállítók figyelmét a hivatal.

A fokozott ellenőrzést indokolja, hogy a Magyarországon termesztett búza – mint kenyérgabona – alapvető fontosságú élelmiszerek alapanyaga – írja közleményében a NÉBIH. Emellett a gabonafélék más élelmiszerek előállításakor is nélkülözhetetlenek és a hazai takarmányok elsődleges összetevői is. A gabonaféléknél az egyik lehetséges élelmiszerlánc-biztonsági kockázatot jelentő szennyezés a – gombák által kiválasztott – mikotoxin, amit néhány fuzáriumfaj is termel. Kisebb-nagyobb mértékű fuzárium-fertőzés szinte minden évben előfordul.

Az élelmiszerlánc-biztonsági felügyeletet ellátó hatóság az 1970-es évek óta végzi az őszi búza tételek belső fuzárium-fertőzöttségének vizsgálatát. A hivatal közlése szerint az idei vizsgálatok még folyamatban vannak, de a minták 90 százalékos feldolgozottsága mellett – a mi 616 minta vizsgálatát jelenti – megállapítható, hogy a belső fuzárium-fertőzöttség 9,53 százalékos, ami nem tér el az előző években tapasztalt átlagos értékektől.

A hivatal felhívja a gazdálkodók figyelmét arra is, hogy a szennyezéstől mentes gabonatermeléssel kapcsolatos feladatok nem zárulnak le a betakarítással sem, mivel a tárolás és a feldolgozás körülményei is alapvetően befolyásolják a mikotoxin megjelenésének kockázatát. A NÉBIH éves monitoring-tervében kiemelt figyelmet fordít az élelmiszerek és takarmányok mikotoxin-tartalmának ellenőrzésére.

Ugyanakkor a hatóság felhívja az élelmiszer- és takarmány-előállítók figyelmét, hogy a termékek biztonságáért elsődlegesen felelős élelmiszerlánc szereplőként kötelesek hatékony – kockázatbecslésen alapuló méréseket is tartalmazó – önellenőrzési rendszert működtetni. Ehhez a termelőknek és előállítóknak a NÉBIH szakmai anyagok, valamint az aktuális adatok közzétételével nyújt segítséget, illetve – áll a közleményben – a gyors információáramlás és a kölcsönös tájékoztatás érdekében aktív párbeszédet folytat a szakmaközi szervezetekkel és a gabonavertikum jelentős szereplőivel is.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...