A drámai mértékű tejpiaci árzuhanás miatt az Európai Bizottság félmilliárd eurós különtámogatást kíván juttatni az uniós tejtermelő gazdáknak – közölte hétfőn Brüsszelben Jyrki Katainen, az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény finn alelnöke. Mint később kiderült, a mentőcsomagból a sertéságazatnak is jut majd. 

A rendkívüli ülés, amelyet kifejezetten a tejpiacon előállt helyzet miatt hívtak össze, több órás késéssel kezdődött. Előzőleg a nyomott tejárak miatt traktoros felvonulással tiltakozó tejtermelő gazdák hatalmas felfordulást okoztak a hétfő reggeli csúcsforgalomban egyes Brüsszelbe vezető, illetve brüsszeli közutakon. Mintegy kétszáz traktor vonult a kelet felől Brüsszelbe vezető A3/E40-es autópályán a belga főváros EU-negyedébe, ahol a nap folyamán utcai és köztéri incidensek követték egymást. Egyes radikális demonstrálók autógumikat égettek, a rendőrök könnygázt vetettek be.

Az EU-ban idén tavasszal megszüntették a termelés felső tűréshatárait tagországonként kijelölő kvótarendszert. Emellett nehézségeket okoz az uniós országok mezőgazdasági termékeire kivetett orosz importstop is. Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján azonban a szóvivő megerősítette azt a korábbi brüsszeli álláspontot, hogy a tejkvóták rendszerének egyszer s mindenkorra vége.

Bizottsági források szerint a félmilliárdot abból az összegből akarják kiutalni, amit – még a kvótarendszer hatálya alatt – a kvótákat túllépők fizettek be büntetésként. Ilyen pénzek kifizetéséhez nem kell a tagállamok hozzájárulása. Az agrárminiszteri tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint a tagországok képviselői kevés hajlandóságot mutatnak arra, hogy növeljék az állami támogatásokat a tejszektor számára.

Az ülésen résztvevő Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) államtitkára azt közölte, hogy „a csomag a tervek szerint a tagállamokra lebontott, célzott támogatási borítékokat tartalmaz majd, amelyek felosztásáról a tagállamok döntenek”. Mint az MTI-nek elmondta, emellett új, magántárolási konstrukciót vezetne be a brüsszeli bizottság a sovány tejpor, a sajt és a sertéshús esetében. Szintén a helyzet javulását reméli az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a promóciós intézkedésekre rendelkezésre álló források megnövelésétől.

Nagy István kitért arra, hogy többek közt magyar kérésre került be a tervezett intézkedések közé, hogy a tagállamoknak 50 százalék helyett 70 százalékos mértékben nyílik lehetősége a közvetlen kifizetések előlegeit kifizetni a gazdáknak. Ehhez kapcsolódóan a területalapon kifizetett vidékfejlesztési támogatásoknál 75 százalék helyett 85 százalék előleg fizethető október 16-tól. Mindemellett az export előmozdítása érdekében a nem vámjellegű akadályok további lebontása és új, harmadik országbeli piacok keresése is segíthet az ágazaton.

A magyar államtitkár tájékoztatása szerint több tagállam, köztük Magyarország is kérte az intervenciós árak megemelését, de ettől a bizottság elzárkózott, és helyette a magántárolási rendszer erősítését támogatta. 

Magyarország üdvözölte a bizottsági javaslatot, de az államtitkár szerint számos részletkérdést tisztázni kell még. „Meg kell ismernünk az 500 milliós keretösszeg tagállamok és intézkedések közötti felosztását” – mondta. A tagállamoknak biztosítandó összegek meghatározása mellett ki kell dolgozni az elosztási kritériumok részletszabályait is, amivel a bizottság egyelőre adós maradt. A bizottság a tagállamok nyomásának engedve az ülés végén bejelentette, hogy még a hét folyamán kidolgozza a részletszabályokat, amelyeket a mezőgazdasági miniszterek szeptember 15-én vitatnak majd meg luxembourgi informális találkozójukon.

Nagy István előrelépésként értékelte a hétfői megbeszélést, és elmondta: a fő hangsúly most a tejtermelők megsegítésén van, mert ők már lassan önköltségi áron sem tudják eladni terméküket. Utalva az agrárminiszteri ülés előtti brüsszeli heves utcai demonstrációra, kiemelte, hogy a tisztségviselőknek meg kell hallaniuk a termelők hangját.  A sertéságazatot sújtó gondok ugyanakkor nem kis részben az orosz importtilalomból fakadnak – tette hozzá az államtitkár.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...