Nagy gond a sertéságazatban vertikális és a horizontális kapcsolatok működése, az alacsony szervezettség, ezért fontos, hogy létrejött a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége (MSTSZ) – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az OMÉK-on tartott Sertéskonferencián. Az MSTSZ elnöke Horváth István, miniszteri biztos.

A miniszter szerint a kormány 2012-ben elfogadott sertésstratégiájának eredményeként növekedési pályára állt az ágazat. A korábbi években tapasztalható sertésszám-csökkenés megállt, két éve folyamatosan növekszik az egyedszám – 3 millióról 2014 végére 3,2 millióra –, a cél pedig a 7 milliós egyedszám elérése belátható időn belül.

A szaktárca az ágazat szereplőivel együttműködve a sertéságazatot az agrárium meghatározó tényezőjévé tenné, hogy szerepe lehessen a gazdasági növekedés élénkítésében, az exportpiacok bővítésben, a magyar élelmiszeripar reorganizációjában, a munkahelyteremtésben, a belföldi piacok visszaszerzésében és a helyi gazdaságfejlesztésben. Ehhez a fogyasztás növelése is szükséges, amely az elmúlt 20 évben a felére csökkent, és ma évente és fejenként 23-25 kilogramm.

Fazekas Sándor felidézte, hogy 2004-2014 között az élő sertés exportja mintegy hétszeresére bővült, az import több mint kétszeresére nőtt, az egyenleg pedig 2012-ben fordult pozitívba. A sertéshús kivitel értéke tíz év alatt 84 százalékkal nőtt, ugyanakkor az importé két és félszeresére emelkedett.

A miniszter azt mondta: ezért is fordított a kormány a meglévő támogatásokon felül 2013-ban 1,6 milliárd, míg 2014-ben és 2015-ben 1,4 milliárd forintot a sertéságazatot segítő, korábban elhanyagolt közösségi területek – így például a sertéshúst népszerűsítő közösségi marketing program, vagy az ágazati kutatás-fejlesztés – finanszírozására. A sertéshízók után fizetett állatjóléti támogatás összegét a 2010-es 6 milliárd forintról, az idei évre 8,5 milliárd forintra emelték. Tavasszal pedig elindították a kocák után járó állatjóléti támogatási programot 8,6 milliárd forintos keretösszeggel. Megjegyezte: ez a program a magyarországi sertésszám növekedésének meghatározó támogatási formája lehet.

Összességében  2015-től 17,1 milliárd forint jut nemzeti forrásból a sertéságazatot érintő állatjóléti támogatásokra. A sertéstartók által igénybe vett támogatások közül az állatbetegségek megelőzésére és leküldésére 8,5 milliárd, az állati hulla-ártalmatlanításra pedig 3,6 milliárd forint áll rendelkezésre az idén.

A miniszter beszélt még arról is, hogy hamarosan bevezetik a tenyészállat egyedi nyilvántartást Utalt arra, hogy komoly eredményeket várnak az ágazatban a sertés tőkehúsok általános forgalmi adójának (áfa) jövő év eleji, 27-ről 5 százalékra való csökkentésétől is. A szektor szereplői számára ugyanis fontos, hogy a közös munka eredményeként az ágazat tevékenysége átláthatóbb és jövedelmezőbb legyen – mondta az MTI szerint.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...