Közel 1,4 milliárd euróval (434 milliárd forint) segítik a következő években a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezek 80 százaléka pedig kifejezetten a kis- és közepes gazdaságok fejlesztésére használható fel – közölte tegnap Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára OTP által az OMÉK-ra szervezett agrárgazdasági konferencián.

Mezei felhívta a figyelmet, hogy nem készülnek külön felhívások a kisgazdaságok és a nagyobb társas vállalkozások számára, az irányító hatóság feladata lesz, hogy a pályázatok elbírálásakor érvényesítsék az úgynevezett nyolcvan-húszas arányszabályt – írja a konferenciáról beszámoló Magyar Idők. Vagyis a rendelkezésre álló keret húsz százalékát a nagyobb gazdaságok kaphatják meg, míg a fennmaradó részben a kisebb vállalkozások, egyéni, családi gazdaságok pályázatait engedik érvényesülni. A helyettes államtitkár szerint erre azért van szükség, mivel az előző időszakban a támogatások jelentős részét a tőkeerős vállalkozások vitték el. Mint fogalmazott: nem fordulhat még egyszer elő, hogy az uniós források 50 százalékát a pályázók egy százaléka vigye haza.

A következő időszak kiemelt területei a munkaigényes ágazatok lesznek – a kertészet és az állattenyésztés –, ugyanakkor a szántóföldi növénytermesztés az öntözésfejlesztési pályázatokon keresztül komoly forráshoz juthat majd. A beruházási pályázatok jelentős része egyébként az élelmiszer-feldolgozást célozza. A hazai élelmiszeripar a magyar gazdák egyik legfontosabb felvevőpiaca, ezért ők is akkor lesznek nagyobb biztonságban, ha ez az ágazat megerősödik – mondta.

Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint a korábbi szemlélettel ellentétben az új támogatási rendszerben a piac oldaláról közelítenek az egyes ágazatokhoz, az alapanyag-termelést a termékek oldaláról kívánja ösztönözni a kormányzat. Hangsúlyozta, hogy 2017-ig megoldást kell találni az Európai Unió azon direktívájára, amely lehetetlenné teszi a nagy élelmiszer-ipari vállalatok támogatását.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...