Az elmúlt években mért, és az idei évre vonatkozó korábbi becsléseket is felülmúlja a szója termőterülete. A szakemberek várakozásai szerint bőven meghaladja a hetvenezer hektárt a terület nagysága, ami egyes becslések szerint a következő években 120-130 ezer hektárra is nőhet.

Az első hivatalos becslések még csaknem hatvanezer hektárral számoltak – írja a Magyar Hírlap. A bővülés elsősorban a fehérjeprogramnak, valamint az idei évtől kötelező zöldítésnek köszönhető. A növény nélkülözhetetlen eleme azoknak a kormányzati törekvéseknek, hogy génmódosítástól mentes takarmányt kapjon a hazai állatállomány, ezáltal elérjük a tényleges zéró GMO-toleranciát. Az elmúlt évekhez képest harmincezer hektárral nőtt a szója termőterülete, a 72 ezer hektárt a kormány százezer hektárra növelné a következő években.

A hazai vetésszerkezeti változásokhoz nagyban hozzájárult a zöldítés. A szójatermelő gazdálkodók két jogcímen is támogatáshoz jutottak ezáltal az alaptámogatás mellett: a zöldítési támogatással, valamint a fehérjenövényekhez kapcsolódó termeléshez kötött támogatással összesen akár százharmincezer forintot is kaphattak hektáronként.

A kormány által meghirdetett fehérjeprogram lényege elsősorban az import, javarészt génmódosított szója kiváltása. Ehhez az agrárkormányzat hektáronként hatvanezer forint támogatással járul hozzá 2020-ig. A program a GMO-mentesség elérése mellett azért is fontos, mert egész Európában egyre nagyobb kereslet mutatkozik a génmódosítás-mentes növény iránt, a hagyományos úton termesztett szója viszont jóval drágább. Emellett az állattartók szerint hagyományosnak számító takarmányféléket kellene újra bevonni.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...