Az elmúlt években mért, és az idei évre vonatkozó korábbi becsléseket is felülmúlja a szója termőterülete. A szakemberek várakozásai szerint bőven meghaladja a hetvenezer hektárt a terület nagysága, ami egyes becslések szerint a következő években 120-130 ezer hektárra is nőhet.

Az első hivatalos becslések még csaknem hatvanezer hektárral számoltak – írja a Magyar Hírlap. A bővülés elsősorban a fehérjeprogramnak, valamint az idei évtől kötelező zöldítésnek köszönhető. A növény nélkülözhetetlen eleme azoknak a kormányzati törekvéseknek, hogy génmódosítástól mentes takarmányt kapjon a hazai állatállomány, ezáltal elérjük a tényleges zéró GMO-toleranciát. Az elmúlt évekhez képest harmincezer hektárral nőtt a szója termőterülete, a 72 ezer hektárt a kormány százezer hektárra növelné a következő években.

A hazai vetésszerkezeti változásokhoz nagyban hozzájárult a zöldítés. A szójatermelő gazdálkodók két jogcímen is támogatáshoz jutottak ezáltal az alaptámogatás mellett: a zöldítési támogatással, valamint a fehérjenövényekhez kapcsolódó termeléshez kötött támogatással összesen akár százharmincezer forintot is kaphattak hektáronként.

A kormány által meghirdetett fehérjeprogram lényege elsősorban az import, javarészt génmódosított szója kiváltása. Ehhez az agrárkormányzat hektáronként hatvanezer forint támogatással járul hozzá 2020-ig. A program a GMO-mentesség elérése mellett azért is fontos, mert egész Európában egyre nagyobb kereslet mutatkozik a génmódosítás-mentes növény iránt, a hagyományos úton termesztett szója viszont jóval drágább. Emellett az állattartók szerint hagyományosnak számító takarmányféléket kellene újra bevonni.