Elsöprő többséggel elutasította szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése azt a javaslatot, amely a genetikailag módosított organizmusokat (GMO) tartalmazó növények köztermesztése után abban is vétójogot adott volna az uniós tagállamoknak, hogy engedélyezik-e uniós szinten már jóváhagyott GMO-t tartalmazó termékek forgalmazását és felhasználását a saját területükön.

Az EP környezetvédelmi bizottságának elnöke szerint a javaslat összeegyeztethetetlen az egységes piaccal és nem is kivitelezhető, mert míg a termesztés a földhöz kötődik, a forgalmazási tilalom aligha kikényszeríthető, miután határok híján bármilyen áru bárhova akadálytalanul elszállítható. Giovanni La Via arra is kitért, hogy az uniós mezőgazdaság jelentős mértékben támaszkodik a génmódosított forrásból származó fehérjékre.

A tervezet elutasítását 577 képviselő támogatta, 75-en szavaztak ellene és 38-an tartózkodtak. „A javaslat fejre állítaná mindazt, amit az egységes piaccal és a vámunióval már elértünk” – idézi a közlemény La Viát. Az EP közleményében azt írja: a tervezet akár a határellenőrzés visszaállításához is vezethetne a GMO-t engedélyező és tiltó tagállamok között.

A környezetvédelmi bizottság elnöke szerint a javaslatot előterjesztő Európai Bizottság semmilyen hatástanulmányt nem végzett, nem mérte fel a várható következményeket. A bizottság áprilisban terjesztette elő a javaslatot, miután érvénybe lépett az a szabály, hogy a köztermesztés esetén a tagállamok dönthetnek külön arról, hogy engedélyezik-e uniós szinten már jóváhagyott génmódosított növények köztermesztését. A brüsszeli testület szerint a felhasználás és forgalmazás terén is ugyanígy kellene eljárni, ezért nem vonja vissza a jogszabálytervezetet.

A javaslat elvetésével az EP önmagában nem tudja megsemmisíteni a kezdeményezést. A bizottság javaslata csak akkor bukik el végleg, ha a tagállamok kormányait tömörítő miniszterek tanácsa is elutasítja.

Magyarországon az alaptörvény rendelkezik arról, hogy az állam a testi és lelki egészséghez való jogot a többi között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal segíti elő.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...