A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) október 24-ei adatai szerint a 84 938 hektáros termőterület 41 százalékáról, 34 825 hektárról összesen 325 335 tonna kukoricát arattak le, ami 9,3 tonnás termésátlagnak felel meg.

Varga András, a Tolna Megyei Gabonaválasztmány elnöke az MTI-nek arról számolt be, hogy a betakarítás már a feléhez közeledik, a termés mennyisége még a Paks környéki, homokosabb területeken is 8-10 tonna között volt. Hozzátette: egyelőre a kései fajták víztartalma 24-25 százalék, és nehezen csökken a kívánt 13 százalékos szintre. A szárítás ezért többletköltséget jelenthet az előző évekhez képest a termelők számára.

A növény ép és egészséges, a termést a Tolna megyei termelők folyamatosan szállítják a dunföldvári bioetanol-üzembe és a szabadegyházai kukoricafeldolgozóba.

Elmondta azt is, hogy jellemzően tonnánként 37 ezer forintért van kereslet a kukoricára; ezen az áron egy hektáron körülbelül 350 ezer forint árbevételt lehet elérni, ami nyereséget hoz a termelőknek. Hat-hét tonnás termésátlag mellett azonban veszteséges az idén a kukorica termesztése.

A takarmánynövény exportja az alacsony árak és a Duna alacsony vízállása miatt lassan halad - mondta Haiszer Zita, a Pakson kereskedelmi kikötőt üzemeltető szekszárdi Sygnus Kft. kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: hatvanezer tonna termény - napraforgó, repce - vár elszállításra. Emellett az alacsony ár miatt a termelők is kisebb mennyiségű kukoricát kötöttek le exportra.

A paksi, az adonyi és a hartai kikötő forgalmáról elmondta: az idén várhatóan 40 százalékkal kevesebb kukoricát szállítanak el, a szokásos évi 300-400 ezer tonna takarmány csak jövő év tavaszára hagyhatja el a kikötőket.