Nem felel meg a helyi adókról szóló törvénynek Balmazújváros rendelete, amely a település közigazgatási területéhez tartozó termőföldre települési adó fizetésének kötelezettségét írja elő – állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa a rendelet megsemmisítését kezdeményezte a Kúriánál.

Az alapjogi ombudsman egy magánszemély beadványa alapján vizsgálta Balmazújváros települési adót megállapító rendeletét. A helyi adókról szóló törvény szerint települési adó arra vethető ki, amire más közteher nem terjed ki, és aminek adóztatását a törvény nem tiltja. Az ombudsman szerint a bepanaszolt esetben a két feltétel egyike sem teljesül. Megállapította, hogy mind a kárenyhítési hozzájárulás, mind a mezőőri járulék is olyan törvény által meghatározott közteher, melynek tárgya a termőföld, ezért arra települési adó nem állapítható meg – írja az MTI-re hivatkozva a 13. kerületi Hírhatár.

Székely László a fentieken túlmenően hivatkozott arra is, hogy a jogalkotó a telekadó fizetési kötelezettség alól kivonta a külterületi termőföldeket, a belterületi termőföld esetében pedig tényleges mezőgazdasági műveléshez köti az adómentességet. A helyi adó törvény azért vette ki a termőföldet a hatálya alól, hogy az önkormányzat azt ne adóztathassa. A települési adó kivetésének 2015. január 1-jével megnyílt elvi lehetősége ezen a körülményen nem változtat.

Erre tekintettel az ombudsman kezdeményezte a Kúrián a balmazújvárosi települési adó rendelet megsemmisítését. Az alapvető jogok biztosa a 2015. január 1-jével bevezetett települési adó alkotmányosságát a hatáskörének törvényi korlátai miatt nem vizsgálhatja. Arra azonban már egy korábbi panaszügyben is felhívta a figyelmet, hogy – mert a települési adó alapjának és mértékének meghatározása teljes mértékben az önkormányzat belátásán múlik – a települési adó gyakorlati alkalmazása nem lehet parttalan és kiszámíthatatlan.

 Az egyedi ügyek vizsgálata során ezért különös figyelmet kell fordítani az Alaptörvényből levezethető garanciák érvényesülésére és az ombudsman, ha kell, ennek szellemében fellép az adóalanyok kiszolgáltatottsága, ellehetetlenítése, egyéni körülményeinek oly mértékű elnehezítése ellen, amely már felveti az emberi méltóság védelméhez való jog sérelmét.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...