Szakmailag támogatták, és leginkább a javaslat benyújtásának módját vitatta az ellenzék az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény módosításának általános vitájában. A jogszabály ismét előírná a kötelező kamarai tagságot.

Az egyik előterjesztő, a KDNP-s Vejkey Imre arra emlékeztetett, hogy tavaly módosították a vadgazdálkodási törvényt és ezzel összhangba kell hozni a kamaráról szóló jogszabályt, azaz fel kell venni a köztestület feladatai közé a vadászati engedélyek kiadását.

A kamara 60 ezer sport- és hivatásos vadász számára biztosít szakmai, etikai, adminisztratív, érdekképviseleti hátteret. A kormánypárti politikus rámutatott, vadászati tevékenységet csak olyan ember végezhet, aki a jogszabályok áltál előírt és a kamara által lebonyolított, magas szintű elméleti és gyakorlati képzést eredményesen elvégezte. Hozzátette: a fegyverhasználat is fokozott felelősséggel jár. Ezen követelmények betartása és betartatása miatt valamennyi vadászjeggyel rendelkező vadásznak a kamara tagjának kell lennie – jelentette ki az MTI tudósítása szerint

Vejkey Imre közölte, a módosítással a vadászjegy és a vadászengedélyek díja a jövőben a vadászkamara bevételei között szerepelne.

A fideszes Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke feleventette, hogy 2002-ig volt kötelező a kamarai tagság, amelyet az Alkotmánybíróság szüntetett meg, azután önkéntessé vált. A vadászati tevékenység azonban  minden vadászati tevékenységet végzőtől magas szintű szakmai és gyakorlati ismereteket követel. A követelmények betartása miatt szükséges a kötelező tagság – mondta.

Az MSZP-s Legény Zsolt felszólalásában jelezte: egyetértenek a törvényjavaslattal, azzal szakmailag nem lehet vitatkozni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a kamarának eddig is tagja volt a vadászok 99 százaléka. Kifogásolta az előterjesztés benyújtásának módját, hogy annak előterjesztői között két kormánytag (Lázár János és Semjén Zsolt) is ott van, de mégis egyéni képviselői indítványként került a Ház elé. Szerinte ezzel a 2010 óta tartó gyakorlattal kijátsszák a törvényhozási munkát, elkerülik a kötelező társadalmi egyeztetést, azaz ez a gyakorlat kifejezetten káros. Elmondta, a törvényjavaslat szakmailag jó, de annak benyújtása miatt az MSZP tartózkodni fog a szavazáskor.
    
A jobbikos Magyar Zoltán is arról beszélt, hogy támogatják a törvénymódosítást. Ő is bírálta a benyújtás módját, mert szerinte így a kormánypártok a jogalkotás normális menetrendjét igyekeznek megúszni. Az ellenzéki politikus felvetette a vadászterületek elosztásának kérdését, és hogy e miatt kezdeményezni fogja a mezőgazdasági bizottság erdészeti albizottságának öszehívását. Hozzátette: több megyében is a vadászok által nem ismert folyamatokban döntenek az állami területekről, több esetben a vadgazdálkodás szempontjaival ellentétes döntéseket hozva. Szerinte az ügyek komoly politikai kérdéseket is felvetnek, példaként Lázár János csongrádi birtokait említette, illetve azt, hogy Habony árpád és Mészáros Lőrinc strómanokon keresztül szereznek vadászterületeket.

Sallai R. Benedek az LMP vezérszónoka szakmailag támogathatónak nevezte a javaslatot, ugyanakkor hiányolta azokat a garanciákat, amelyek biztosítanák, hogy a kamara a forrásokat valóban hasznos célokra, így például élőhelyfenntartásra és fejlesztésre fordítsa. Kifogásolta és furcsának tartotta, hogy a javaslatot nem a kormány nyújtotta be, hanem kamarai tagok. A képviselő ezért morális kötelezettségvállalást várt a kamara részéről, hogy megvédi tagjait a kormányzattól, az ostoba szabályozástól és képes lesz kiállni a vadgazdálkodás szakmai érdekeiért, nem pedig a +kormány pincsikutyájaként” működik majd.

A képviselő fontosnak tartotta a vadászati kommunikáció fejlesztését is utalva egy közelmúltban történt esetre, amikor egy külföldi turista kutyáját lőtte ki egy vadász Magyarországon, mert szerinte ez nem tett jót a magyar vadásztársadalom megítélésének.

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...